A társadalmon kívüli ember szabadságát megíró Móricz a legnagyobb betyár, Rózsa Sándor alakjával búcsúzik a pályájától, saját sorsának és övéinek gúzsbakötöttségétől. Sajátos önarckép, öregkori remek, immár minden köteléken túl. Hol voltak már a betyárok, s hol a betyárromantika, amikor Móricz Zsigmond megírta egyik legnagyobb regényét Rózsa Sándorról. Miért volt szüksége éppen Rózsa Sándor alakjára Móricznak, aki - Ady szavaival élve -,, nemcsak temeszteni, hanem támasztani" jött irodalmunkba? Azért, mert a negyvenes évek elejére egy másfajta betyárvilág kezdődött a háborúra készülő Magyarországon, ahol a szegényparasztság olyan kisemmizett volt, mit a szegedi puszták jobbágyai száz évvel ezelőtt. Móricz Zsigmond Rózsa Sándora a néma, a legázolt népből ugrik elő, hogy üssön, s hogy odakiáltsa Szeged város urainak, a Pruksa doktoroknak, kimetszett pandúroknak:,, A szögény is ember! " Az író mesélő kedve talán ebben a regényében csap a legmagasabbra. Varázslatos erővel örökíti meg a természetet, az embert, a népet, s csodálatos, égő színekkel festett tájak, nádasok, mezők keretezik a regény nagyszerűen mintázott alakját.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. szept 18. 13:22 Oszter Sándor egy évig lovával aludt az istállóban /Fotó: MTI ARCHÍV Lajos György "Eléggé megijedtem, mert tudtam, hogy korábban mit jelentetett, ha valakiért fekete autó érkezik, de a tanár úr megnyugtatott, hogy a reggeli tanításra visszahoznak, csak kaszkadőroktatásra kell járnom" – meséli Oszter, aki a Csillag nevű lóval hat hónap alatt megtanult ügetni, galoppozni, sőt azt is, hogyan kell a vágtató állat sörényét elkapva felugrani a hátára. "Jóval később egy nap fotósok bóklásztak az istállóban, és egy készülő sorozat főszereplőjét, valami Nosztert vagy Osztert kerestek, akit le kell fényképezniük, mert ő lesz Rózsa Sándor" – a színész így tudta meg, hogy a sorozat főszerepére képezik ki. Egy évig az ország szinte minden részén, Bugacon, Algyőn, Szegeden, Apajpusztán forgatott a stábbal, de soha nem aludt a színészekkel a szálláson, inkább a lova mellett pihent az istálló szalmáján, ezért volt képes Csillaggal elképesztő trükkökre.
A 23 éves Oszter Sándor keltette életre Rózsa Sándort, akinek a mai napig ez az egyik legemlékezetesebb alakítása. Oszter ezt követően játszott a Vígszínházban, a Nemzeti Színházban, illetve a békéscsabai Jókai Színházban, életműve elismeréseként pedig 2013-ban Kossuth-díjat kapott. Fotó: MTV, MTVA/Zih Zsolt
Színes, magyar tévéfilmsorozat. Az 1830-as években a Bécs irányította Magyarország újabb szomorú korszakát élte. Az alföldi tanyavilág csendes magányát felkorbácsolta a pandúrok és perzekutorok győzhetetlennek hitt uralma. A hatalom és a nép közötti ellentétek túlfeszültek. Így született meg a betyárok legendája, s köztük Rózsa Sándoré, aki a Szeged körüli puszták hírhedt igazságtevőjévé vált. rendező: Szinetár Miklós író: Móricz Zsigmond zeneszerző: Ránki András operatőr: Bíró Miklós vágó: Zákonyi Sándor Szereplők: Oszter Sándor (Rózsa Sándor) Huszár László (Bak Józsi) Cserhalmi György (Veszelka Imre) Csurka László (Rácz Pál, perzekutor) Basilides Zoltán (Ilyés, perzekutor) Szirtes Ádám (Veszelka Péter) Horváth Teri (Veszelka Péterné) Muszte Anna (Veszelka Juliska) Zala Márk (Rózsa Bandi) Raksányi Gellért (Pisze Matyi) Szabó Gyula (Bán András) Piros Ildikó
1848 Magyarországa - ahogyan sehol másutt, mint Rózsa Sándor krónikájában, nem láthatjuk! Miért éppen egy betyár sorsa foglalkoztatta Móricz Zsigmondot annyira, hogy három könyvet is szentelt volna neki? A Rózsa Sándor a lovát ugratja (1941) és a Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét (1942) után a harmadik kötet megírását Móricz halála hiúsította meg. Az író a közönségét szerette volna egyszerre több módon is megszólítani: egy historikus krimivel izgalmas olvasmányt adni, a betyár képében önnön lázongó, meg nem alkuvó énjét megmutatni s nem utolsó sorban a történelmet alulnézetből, a nincstelenek felől láttatni. E többszólam a mai olvasót is elbűvölheti.
Értékelés: 111 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Rózsa Sándor találkozik öccsével és akkor tudja meg, hogy Bandinak nagy szüksége van egy hátaslóra. Veszelka Imre és Pisze Matyi segítségével elindul Pejkóért... A műsor ismertetése: Az 1830-as években a Bécs irányította Magyarország újabb szomorú korszakát élte. Az alföldi tanyavilág csendes magányát felkorbácsolta a pandúrok és perzekutorok győzhetetlennek hitt uralma. A hatalom és a nép közötti ellentétek túlfeszültek. Így született meg a betyárok legendája, s köztük Rózsa Sándoré, aki a Szeged körüli puszták hírhedt igazságtevőjévé vált. Egyéb epizódok: Stáblista:
A sorozat kötetei: 1. Sárarany 2. Pillangó Harmatos rózsa 3. Légy jó mindhalálig 4. Kerek Ferkó – Kamaszok 5. Forr a bor 6. Az Isten háta mögött – Nem élhetek muzsikaszó nélkül 7. Hétkrajcár – Elbeszélések 8. A galamb papné – Árvalányok 9. A fáklya 10. Erdély — Tündérkert 11. Erdély — A nagy fejedelem 12. Erdély — A nap árnyéka 13. Barbárok – Elbeszélések 14. Úri muri 15. Kivilágos kivirradtig – Forró mezők 16. Rokonok 17. Árvácska – Csibe-novellák 18. A boldog ember 19. Az asszony beleszól 20. Jobb mint otthon 21. Míg új a szerelem 22. Egyszer jóllakni – Elbeszélések 23. Betyár – Jószerencsét 24. Rózsa Sándor a lovát ugratja 25. Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét 26. Életem regénye