Az Óvás! Egyesület alapítója, elnöke vasárnap hajnalban halt meg. "Alapítónk, Perczel Anna építész-urbanista, tegnap reggeltől nincs velünk. Rendkívüli embert, barátot veszítettünk el vele! " - osztotta meg a gyászhírt a régi pesti zsidónegyed múltjának és épületeinek, hagyományainak és lakóinak megőrzéséért, védelméért alakult Óvás! Egyesület a Facebook-oldalán. Perczel Annát tavaly tüntették ki a Perika-díjjal. A Pásztor Erika Katalina emlékére alapított szakmai díj olyan alkotóknak jár, akik az építészet mellett több tudományos és/vagy művészeti ágban is innovatív módon kiemelkedő, társadalmi hatású értéket teremtettek. Az 1942-ben, Párizsban született építész tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végezte. Első munkahelyén, a BUVÁTI-ban, Vadász György műtermében a legfontosabb munkája a Gellért hullámfürdő rehabilitációja volt. Négy évig élt Algériában, illetve Mozambikban. 1987-től Budapesten régi városrészek rehabilitációs terveinek elkészítésével bízták meg (Középső-Józsefváros, Kőbánya).
E séták egyik kezdeményezője, első, igen népszerű és a továbbiak színvonalát meghatározó vezetője Perczel Anna. E sétákat követve 2006-ban ötrészes dokumentumfilm készült a negyedről, melynek Perczel Anna egyik szakértője és közreműködő előadója. Perczel Anna szerzője a Védtelen örökség című közel 500 oldalas, gyönyörű fotókkal illusztrált kötetnek, amely Pest régi zsidónegyedének műemléki értékű lakóépületeinek építészeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. A könyv 2007 végén jelent meg, osztatlan sikert aratva nemcsak a szakmai, hanem a laikus és még az ennél jóval szigorúbb irodalmi körökben is. "Írói precízió: ezzel jellemezném olvasmányélményemet. Az akták mögött életek, foglalkozások jelennek meg, mintha az egyes házak mögött novellák sejlenének fel. " – méltatta a könyvet Konrád György. Hozzátette Perczel Anna a precíz szaknyelvet olyan szépen tudja használni, hogy esztétikai rendbe helyeződnek a szakszavak. "A fokozatos ráébredést a látható dolgok szépségére, amely nem volt sajátom, mintegy új tudást köszönöm" – mondta Konrád György.
Főoldal Kultúra Az építész, urbanista 79 éves volt. "Alapítónk, Perczel Anna építész-urbanista, tegnap reggeltől nincs velünk. Rendkívüli embert, barátot veszítettünk el vele! " – osztotta meg a gyászhírt a Facebook-oldalán az Óvás! Egyesület, mely a régi pesti zsidónegyed múltjának, épületeinek, hagyományainak, lakóinak megőrzéséért, védelméért alakult. Perczel 1942-ben, Párizsban született, tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végezte. Első munkahelyén, a BUVÁTI-ban, Vadász György műtermében a legfontosabb munkája a Gellért hullámfürdő rehabilitációja volt. 1987-től Budapesten régi városrészek rehabilitációs terveinek elkészítésével bízták meg (Középső-Józsefváros, Kőbánya). Az építész, urbanista az épített és a természeti környezetre pótolhatatlan értékként tekintett, a rombolás helyett a budapesti történelmi városrész, a VII. kerületi zsidónegyed megőrzéséért, sajátos hangulatának, kultúrájának, épületeinek védelméért küzdött. E célból többedmagával 2004-ben alapította meg az Óvás!
Június 13-án hajnalban elhunyt Perczel Anna építész-urbanista, az Óvás! Egyesület alapító-elnöke. A szomorú hírről az egyesület honlapján és közösségi oldalán adtak tájékoztatást. Perczel Anna 1942-ben született Párizsban, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett építész diplomát. Egyetemi tanulmányait követően Vadász György műtermében, a BUVÁTI-ban kezdett dolgozni. Az Építészfórumnak 2020-ban adott interjújában Perczel Anna építészeti munkájának kezdeti éveiről elmondta, hogy soha nem vágyott önálló munkákra és úgy érezte nagyon nehezen rázódott bele az építész hivatásba, de értékelte, hogy egy jó építész mellett dolgozhatott. Szerinte ugyan nem értettek egyet sok mindenben Vadász Györggyel, de ő volt a mestere, és a BUVÁTI-nál kezdődhetett el a szakmai élete. Kétszer két évet töltött Afrikában (Algériában, illetve Mozambikban), amely erős hatással volt későbbi szemléletére. Kerényi József bízta meg Józsefváros középső területeinek rehabilitációs szabályozási tervének elkészítésével, így került a VÁTI-hoz.
Az ÓVÁS! Egyesület alapítója hetvennyolc éves volt. Perczel Anna nélkül ma máshogy festene a pesti belváros, hiszen a főváros történelmi városrészeivel foglalkozó építésznő előbb a Józsefváros Nagykörúton kívüli része, majd a Belváros, Kőbánya, illetve a zsidónegyedként emlegetett Belső-Erzsébetváros értékes épületállományának megmentéséért küzdött, megpróbálva megmenteni azokat a bontókalapácsoktól, illetve az ingatlanbefektetőktől. Perczel Anna a Rajk-perben meghurcolt zsidó építész, a Rákóczi úti Rókus-kápolnát megmentő, illetve a bős-nagymarosi vízlépcső tervezésében, sőt, megakadályozásában is fontos szerepet vállaló Perczel Károly (1913-1992) lányaként 1942. november 18-án, francia emigrációban született. Építészdiplomája 1967-es megszerzése után karrierjét a Budapesti Várostervező Intézet (BUVÁTI) színeiben, Vadász György (1933-) műtermében kezdő, majd településtervező építészként két évtizedet az Intézetnél töltő, a Gellért hullámfürdő rekonstrukciójában is részt vevő Perczel négy éven át élt Algériában, illetve Mozambikban, hazatérve pedig csatlakozott a VÁTI Kutatási és Műemléki Irodájához, ahol különböző pesti városnegyedek rehabilitációs terveit készítette el.