Ám egyikük sem merte megkérdezni, honnan van Márton arcán ez a tiszta fény.
S lássatok csodát! Ahogy a menet melléjük ért, az egyik felkiáltott: - Látok! Látok! Csoda történt! Visszatért a szemem világa! Attól kezdve az emberek mindenfelé szobrokat, templomokat építettek az ő tiszteletére és hittek abban, hogy ezek megvédik őket a bajtól. Akkor, hogy van ez a származással kapcsolatban? : hungary. Márton napján pedig azóta is libasültet esznek, és azt tartják: " Aki Márton napkor libát nem eszik, egész éven át éhezik! " A libasült mellé pedig akkora rétest nyújtanak, amekkora az a köpönyeg volt, amit kardjával kettévágott.
Akkor éjjel különös álom Terítette be az éjt, Mikorra a holdvilágtól, Sehol nem volt már sötét. Mert álmában Jézust látta, S vállán a fél köpönyeg. Akkor éjjel megértette, Az ő útja a szeretet. Kilépett a hadseregből, S nagyon gyorsan papnak állt. Nem ismert csak jótetteket, Szolgálatot és hálát. Segíteni, akin csak lehet, S erejéből teheti, Az sem számít ha a rászoruló Érdemli, nem érdemli? Ítélkezni nem ember dolga, Nem is tette sohasem. Ő inkább csak megbocsájtott, S tanított szeretetben. Szerették is az emberek, Jóságáért a papot, S neki fizetségként elég volt, Ha hálás pillantást kapott. De hívei többet akartak, Hogy püspöknek válasszák. Ám a szegény, kedves Márton, Jól el bújt, hogy ne lássák! Nem akart ő sem palotát, s szolgákat sem ezután, Mert a püspök eképpen élt, Akkoriban is, biz ám! Az egyszerű, szerény élet, Volt neki a mindene. S hűen Urát szolgálnia, ennyi az ő élete. S képzeljétek mi volt neki, Akkor nap a rejteke? Szent márton legendája mes amis. A libaól, hol a libák Gyűltek mindjárt köréje. Ám a buta libák szája, Egyfolytában gágogott, S így a papnak búvóhelye Napvilágot láthatott!
Gólyás mese ovisoknak – Itt találod a meséket! JÁVORKAI SÁRA: MESE A KIS GÓLYÁRÓL, AKI FÉLT A REPÜLÉSTŐL Élt egyszer, egy ház kéményén egy gólyacsalád. Gólyamama egy nagy, kerek fészekbe melengette három gyönyörű tojását. A gólyacsalád már izgatottan várta a kicsinyek érkezését. Egy szép napon, nagy sokára a csöppségek kikeltek. A szülők örömükben már táncolni tudtak volna. Az anyuka büszkén mutogatta a fiókákat a szomszédoknak. A pár minden nap nagy szeretettel gondozta őket. Mindig igyekeztek, hogy a csemeték jól érezzék magukat. A kis fiókák egyre csak nőttek és nőttek, amikor elérkezett a nagy nap. Óvoda szívből: Szent Márton, a segítő legendája, mesei formában. A szülők azt tervezték, hogy megtanítják a gólyácskákat repülni. Nagy dolognak számít ez a gólyáknál, hiszen vár rájuk a nagy utazás Afrika felé. Így hát az anyuka átrepült a szomszédos fa ágára és onnan hívogatta a kicsiket. A két kisgólya bizonytalanul, de minden bátorságát összeszedve átrepült anyjuk mellé, ahogyan tőle látták. Megörültek a sikernek és egyre többször lengették szárnyukat a levegőben.
Márton tanakodni kezdett, mit is adhatna ennek a szegény embern ek, mert saját r uháján kívül nem volt nála semmi más. Hirtelen levette köntösét, kardjával kettévágta és az egyik felét a didergő koldu sra terítette. Később, amikor Márton lefeküdt aludni, különöset álmodott. Álmában Jézust látta, és a vállán az a fél köpönyeg volt, amit ő adott a koldusnak. Márton nemsokára otthagyta a hadsereget és pap lett belőle. Nagyon szerették mindenütt, mert jóságos volt és mindenkinek segíteni próbált. Szent márton legendája mese magyarul. Az emberek hamarosan meg akarták választani püspöknek. Márton ne m akart püspök lenni, aki díszes palotában lakik é s szolgá k veszik körül, ő ezután is egys zerű életet akart élni. Ezért elbújt az emberek elő l, hogy ne találják meg. Képzeljétek, milyen jó búvóhelyet talált! A libák közé bújt el, az ólban. De a libák nem maradtak csendben, hangosan gágogtak, és gágogásukkal elárulták Már ton búvóhelyét. Így az emberek megtalálták és mégiscsak p üspök lett belőle, de ezután is ugyanolyan jóságos és szerény maradt, mint előtte.
Mondd meg, czicza, ki volt itt? - Lakzit tartott a lapát, Elvette a piszkafát.