Csányi Vilmos tudományos pályafutásának legátfogóbb kötetében nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja a kérdést: mi teszi emberré az embert. Sáfrán István: Íme, az ember (Új Idő Kft, 1990) - antikvarium.hu. Fajunkat a genetikai felépítése az állatvilághoz köti, a maga módján azonban mindegyik faj különleges, csak rá jellemző tulajdonságokkal rendelkezik. És mégis: a szabálykövetés és a nyelvhasználat, a tárgyakhoz való vonzódás jellemző embertulajdonság, ahogyan fajspecifikus jelleg az engedelmesség és az alávetettség készségének magas foka is – az utóbbi kettő épp úgy velünk született tulajdonság, mint a rangért folytatott küzdelem. A szerző a legfontosabb emberi vonásnak azonban a rendszerszervező és kultúraképző képességünket és tehetségünket tartja: a közösségek szervezését, a szövetségek kötését, a (hiedelem)rendszerek kidolgozását és azok átörökítését generációkról generációkra. A szemléletes példákkal illusztrált könyv sorra veszi az emberi evolúció legfontosabb állomásait – nem csupán a biológiai és pszichológiai, hanem a társadalmi és kulturális vonatkozásokat is közérthetően, de tudományos alapossággal bemutatva.
Mindössze öt éve született meg az egyetértés a tudósok között arról, hogy az ember és az állat idegrendszere alapvetően egyezik, legfeljebb méretbeli és fajra jellemző különbségek léteznek. Vagyis a cambridge-i deklaráció kimondta: az állatoknak is van tudatuk, így minden állat gondolkodik, legfeljebb e gondolatok szerényebbek és más típusúak, mint az emberéi. – Az állat a saját elméje börtönébe van zárva, nem tud gondolatokat cserélni és átadni a társainak – jelentette ki Csányi Vilmos. Íme az ember. Az ember és az állat gondolkodása közti különbségeket nagyító alá téve elmondta: az állatok legfeljebb 10-12 dolgot – például félelmet, ijedtséget, fenyegetettséget – képesek kifejezni. – A gondolkodás minden állat elméjében elkülönülten történik. Ezzel szemben az ember képes a kommunikációra, amelynek lényege, hogy gondolatainkat át tudjuk adni embertársainknak. Mi a haszna a nyelvnek? – ismételte a magatartáskutatók kérdését Csányi Vilmos. Elsősorban a hatékonyság – hangzott a válasz, melyet a kutató megerősített a páviánok döntési modelljét jellemző megfigyelés eredményének a meséjével.
Nyilván ő is büszke arra, meg én is büszke vagyok erre. Annál is inkább, mert egyházi iskolába járni a Kádár rezsim ideje alatt, külön is bátorságot jelentett akkoriban. Elsősorban szüleim bátorságát, akikről soha nem lehetett azt mondani, hogy a szocialista rendszer elkötelezett hívei. A miniszterelnök abban az évben érettségizett, amikor én Tatán voltam katona a páncélos ezrednél, éppen Lengyelországba készülődtünk egy kis megszállásra. Apropó megszállás. 1968-ban, amikor Viktorka még csupán óvodás lehetett, én megint csak a komáromi Erzsébet híd aljánál álltam és szovjet tankok dübörögtek éppen át Csehszlovákiába. Hallottak már száz, meg száz tankot egyszerre dübörögni? Nem kívánom senkinek. Íme az embers. Mint a földrengés, mint a pokol harsonái. Nem kifinomult európaiaknak való. Orbán Viktor 1987-ben diplomázott az ELTE jogtudományi karán, nekem ekkor született meg második házasságomból első gyermekem Barbara. A következő évben a Soros Alapítvány támogatásából a Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt.
Kövesd az Instagram-oldalunkat! A Gamekapocs Instagram-oldalát azért indítottuk el, hogy felületet adjunk a magyar játékosok legjobb fotómóddal készített képeinek. Fogd a legjobb alkotásaidat, és csatlakozz hozzánk te is!
Hogy élni fog-e a páciens, és hogy meddig, azt egyelőre nem tudjuk megmondani" - tette hozzá.