Léthelyzete kilátástalan, egyhangú és embertelen, mint a téli puszta. A halál, az elmúlás gondolata végigkíséri a verset, a szerkezet és a költői képek pedig segítik a mögöttes tartalom megjelenítését, melynek lényege a kiábrándultság, a létbizonytalanság, a társadalmi rétegek közti különbség szomorú valója. Ez az uraság megjelenítésével csattan az utolsó versszakban, és az osztály enyhén ironikus bemutatásával a költő összegzi: úr és paraszt közti mindennemű különbség örökérvényű. ("Övé a tó s a jég alatt/ neki bujnak a jó halak/ iszapba. József Attila: Holt vidék (elemzés) – Jegyzetek. ") Petőfi versének tájképe szinte azonos József Attiláéval, ám kevesebb háttértartalommal bír, más a szerkezeti felépítése, valamint Petőfi személyes kötődése az Alföldhöz jóval erősebb, mivel ott született. A romantikus tájképeszmény ellenére neki az Alföld jelentette a megnyugvást, a végtelenséget tengersík vidékével. A vers stílusa olykor Petőfire jellemzően anekdotázó, és a tájkép bemutatásának könnyed hangvétele miatt úgy tűnik, mintha a lírai én egy meleg szobából szemlélné a téli tájat.
A két vers tartalmi-gondolati különbségeit szerkezetük egyértelműen tükrözi. A Holt vidék rímképlete a-a-b-b-x, a szótagszám 8-8-8-8-3, ami a szaggatottságot, a bizonytalanságot fejezi ki, és József Attilára jellemző egyedi játékot és érdekes hangulatot ad a soroknak, hasonlóan, mint a Születésnapomra című versében. Mindkét költemény a téli pusztát mutatja be, mely évszak a természetben az átmeneti vegetációt, az emberi létben az örök nyugalmat, a halált jelenti, amire már a vers címe is utal. A mű alapvetően klasszikus felépítésű, kívülről haladunk befelé, majd a végén a költő összegez. A tájkép bemutatásával indul a vers, látjuk a mezőt, a tavat, az erdőt. József attila holt vidék elemzése. A kietlen, fagyos, téli tájat érzékletes költői képekkel és alakzatokkal tárja elénk József, sokszor találunk szinesztéziát ("sűrű csönd, kövér homály, csattogó fagy"), valamint alliterációt is ("káka kókkadón, sorakozó sovány"). Az utolsó előtti versszakban meglátjuk a paraszt embert, aki kis szobában kis emberként, csak harasztot szívogat.
Uraságnak fagy a szőlő. Neki durrog az az erdő. Övé a tó s a jég alatt neki bujnak a jó halak iszapba. A Holt vidék műfaja gondolati költemény, hangvétele elégikus, meditatív. Hangulata nyomasztó, a végén már-már lázító a ki nem mondott gondolatok miatt. Az ember azt kérdezi magától: miért kell így élni? Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
A XX. századi magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakja. Költészetének középpontjában a XX. század alapkérdései állnak. Költészete a kor költői törekvéseinek szintézise.
Sokkal inkább ezzel kellene foglalkoznia Vinnainak, mint kamuból "harcolnia" egy olyan útért a szomszédos megyében, amelynek felújításáról már régen döntés született" – mondta a Lövei Csaba. A nyíregyházi Morandi híd Fotó: Lövei Csaba/ (Címlapfotónkon: Vinnai Győző nyíregyházi fideszes országgyűlési képvielő és Koncz Zsófia fideszes képviselőjelölt átadja az aláírásokat Szilvás Józsefnek, a Magyar Közút Kht. vezérigazgatójának. )
Április 12-én a koronavírussal folytatott küzdelmében elhunyt Lövei Csaba barátunk, nyíregyházi önkormányzati képviselő és az MMM előválasztási képviselőjelöltje. Az elmúlt két évben kiváló munkatársunk és a helyi ellenzéki összefogás lelkes szervezője volt. Halála mozgalmunk és a magyar ellenzék egésze számára pótolhatatlan veszteség. Emlékét el nem múló hálával megőrizzük. Nyugodj békében, Csaba! Dr. Sértő Radics István, a Mindenki Magyarországa Mozgalom Szabolcs-Szatmár-Bereg megye koordinátora, Márki-Zay Péter és Lövei Csaba
2019-ben a baloldal közös jelöltjeként magabiztosan jutott be ismét a képviselőtestületbe. Lövei Csaba azt tervezte, hogy a Párbeszéd országgyűlési képviselő jelöltjeként elindult a baloldali előválasztáson. A politikustól elbúcsúzott Karácsony Gergely és Szabó Tímea, a Párbeszéd két társelnöke, valamint Hadházy Ákos független parlamenti képviselő is.
Korábbi esetek Március közepén a tatai képviselő-testületben dolgozó Gyűrüs Károly halt meg a járványban. A Magyar Nemzet április elején arról írt, hogy információi szerint a DK március végén koronavírusban elhunyt politikusa, Penz András februárban megkapta az értesítést a koronavírus elleni védőoltás időpontjáról és helyéről, ám ő visszautasította a felkínált kínai Sinopharm-vakcinát, ezért lehetséges, hogy saját pártja, a Demokratikus Koalíció felelőtlen kampánya okozta a hetvenegy éves politikus, a DK kistarcsai önkormányzati képviselőjének halálát. Számos DK-s politikus kampányolt korábban valamilyen formában a keleti oltások ellen, majd közzétettek egy, az oltások felvételére buzdító videót - a nyilatkozataik változásáról itt számoltunk be. A Fidesz a napokban közölte: miközben a baloldali pártok másokat lebeszélnek, politikusaik "magukat bezzeg sorban beoltatják". A baloldali pártok "felelőtlen kampányának az áldozata" az önkormányzati képviselőjük is, aki nem fogadta el a kínai vakcinát, majd megbetegedett és meghalt.