Tisztelt Gazdabolt! Ősszel lesz esedékes a füvesítés nálunk. Úgy olvastam a "lustább" kertbarátoknak ideálisabb lehet a fehér here-fűmag keverék vetése. Ez igaz, illetve létezik ilyen termék, amennyiben igen, úgy melyik fajtát ajánlják erre a célra. Nem wimbledoni gyepet szeretnénk, de azért legyen szép és könnyebben gondozható. Kutya és gyerek is van, ezért ellenállónak is kell lennie. Fehérhere (Trifolium repens L.), 1 kg, Rédei Kertimag termék | Kertész Áruházak Kft.. Öntözőrendszerünk van, úgyhogy a locsolás megoldott. Talajelőkészítés terén mire figyeljünk vetés előtt? Köszönettel:Dr. Matuk Gyöngyvér
A zsenge levelek fűszerként is használhatók, bár erre a kis vérfű levele alkalmasabb. Források [ szerkesztés] Schauer-Caspari: Kirándulók növényhatározója M-érték Kiadó, Budapest ISBN 978-963-9693-23-4 Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001.
A LIFLEX kitűnő állománysűrűségű és átlagon felüli növénybetegség-rezisztenciával rendelkező fajta. Vetésidő: márciusban; takarónövény nélkül vethetjük ősszel, augusztus második felétől Vetése: 1 - 2, 5 centiméter mélyre, 12 vagy 24 centiméteres sortávra Jellemzők Pontszám Zöldhozam +++++ Levél mérete közepes Kezdeti szárazanyag-produkció 5 (közepes) Virágzás kezdete 3 (korai) Kifagyásra való hajlam 4 (alacsony-közepes) Állománysűrűség 6 (közepes-sűrű) Szárazanyag-produkció (összes) 5 (közepes) Szárazanyag-produkció (1. vágás) 5 (közepes) Szárazanyag-produkció (2. Élő sorköztakarás szőlőben - Kertlap Kertészeti Magazin & Kertészeti Tanfolyamok. vágástól kezdődően) 5 (közepes) Fehérjetartalom 5 (közepes) Forrás: Német Fajtajegyzék 2013 (Beschreibende Sortenliste 2013)
A fehérhere legnagyobb jelentősége az állandó rétés legelőterületeken van, ahol a gyepek termésének a minőségét javítja. Indáival terjedve jól kitölti a gyep hézagait, ezzel véd a gyomosodástól, emellett a legelőfű tápértékét is javítja. A rágást, a tiprást jól bírja, sarjadzóképessége kiváló, ezért a gyepkeverékek állandó alkotója. Pillangós virágú növény. Tiszta állományban nem szokás telepíteni, kivételt ez alól csak a magtermő állományok jelentenek. A fehérhere általában 3-4 évig él, de természetes magpergése révén az állomány magától felújul. Fehér here (kúszó here, Trifolium repens L.): a pillangósok családjának tagja. Évelő, indásodó szára 60—80 cm-re le-legyökerezik és hármas levélkéket nevel. Valamivel hosszabb kocsányon ülnek a. A csapadékosabb, párában gazdag vidékeket kedveli, ennek ellenére jól megél szárazabb vidékeken is. A talajok tekintetében nem válogatós, de a növény mészigényes és sok foszfort és káliumot kíván. Vetésidő: tavasszal, márciustól általában tavaszi árpával vetjük. Takarónövény nélkül vethetjük ősszel, augusztus második felétől öntözött körülmények közé. Vetése: 1-2, 5 centiméter mélyre vessük 12 vagy 24 centiméteres sortávra. Vetőmagszükséglet: 60-180 g / 100 m2.
Pedig a fenyő nem is gyom, de tud gyomszerűen "viselkedni". De ha jól belegondolunk a többi gyom is hasonló módszerrel próbálja a területét megvédeni: gyökereivel vizet és tápanyagokat vesz el kultúrnövényeinktől, árnyékot vet a kikelő haszonnövényre, így az lassabban fejlődik. Relatív tehát, hogy milyen növényt tekintünk gaznak, mert minden a helyzettől függ. Hogy egy növényt miért tekintünk az adott helyen és időben gyomnak, annak több oka lehet. Például az is, hogy a növény egyszerűen csak csúnya. Fehérhere vetése. Vagy tolakodó magatartásával, árnyékával elnyomja a kívánatosabb, hasznosabb, vagy szebb növényeket, vagy azoktól elvonja az öntözővizet, illetve tápanyagokat, de egyes fajok a hasznos növények kórokozóit is rejthetik; tüskéiknek, illetve nedvüknek lehet irritáló, vagy mérgező hatásuk; leveleik, magházuk az öltözethez ragadva terjedhet, vagy környezetünkbe behatolva azokat csúfíthatják. Gyomok idegesítő tulajdonsága az is, hogy ott is megjelennek (kövezett úton, épületek mellett stb. ) ahol semmiféle növényre nem lenne szükség.
A gyom fogalma szubjektív, hiszen minden növény gyom, amelyik ott van, ahol nem kellene lennie. Vannak közöttük, melyek kertészeti szempontból nem igazán tekinthetők károsnak, de olyanok is, melyek megjelenése és szaporodása súlyos problémát okozhat kertünkben, ha nem teszünk időben semmit ellenük. Elviselhetők vagy üldözendők? A gyomnövények (népiesen dudva, gaz) olyan növények, melyeknek előfordulása az adott területen nem kívánatos. Emiatt a gyom fogalma nem korlátozódik a mezőgazdaságra, gyomnövényekről éppúgy beszélhetünk a közterületeken, építési területeken, erdészetben, mint szántóföldi, kertészeti művelésű termőterületeken. Érdemes kiemelni a szántóföldek árvakelését, ami az előző évi termesztett növény következő évben véletlenül kikelt magja. Előző évben így az volt ott a kultúrnövény, ám következő évben kikelve már gyomnak tekintendő. Richard C. Lewontin harwardi professzor meghatározása szerint a gyom olyan növény, amely környezetét szaporodása korlátozásának irányába módosítja; példája a fenyő, aminek árnyékában a magja sem tud kicsírázni.