Fejfájás okozta szemproblémák A migrénes fejfájás a magyar lakosság 10%-át érinti, és nem ritka a családi öröklődése sem. Tüneteinek megjelenése egész változatos lehet: a rohamok időtartama 4-72 óra között változhat, ugyanígy változó a gyakorisága is. A migrénes rohamok alatt a fejfájás féloldali, lüktető-görcsös, és hányingerrel-hányással, a külvilág ingeri iránti túlérzékenységgel társulhat. Neurológiai betegségek szemtünetei. A migrénesek negyedénél a fejfájás-rohamok során gyakran érzékelnek látásbeli tüneteket is: az úgynevezett "aura" érzettel kezdődik, a beteg fénylő pontokat lát, csillagszerű vagy cikázó vonalakat. Más esetekben ennek az ellenkezője, csőlátás, látótérkiesés figyelmeztet a rohamok kezdetére. Ez az "aura" mindig fokozatosan alakul ki és szűnik meg, általában 10-20 percig tart. A tünetekhez olykor szédülés is társulhat. A szemproblémák jelentkezését követően javasolt mielőbb szemész szakorvost felkeresni mielőbbi kivizsgálás céljából.
Leegyszerűsítve egy megfelelő szemüveg, vagy kontaktlencse könnyen, gyorsan segíthet a bajokon. Alig néhány évtizeddel ezelőtt a távollátás okozta fejfájáson csupán megfelelő szemüveggel vagy kontaktlencsével lehetett segíteni. Azonban ma már mindez megszüntethető lézeres látásjavító beavatkozásokkal is. Rejtett kancsalság Ahhoz, hogy tökéletesen lássunk térben, mind a két szemünk együttes munkájára szükség van. Ezt nevezik sztereoszkópiának, azaz kétszemes együttlátásnak. Szemproblémák is állhatnak a súlyos fejfájás hátterében | Well&fit. Amennyiben ez nem valósul meg, azaz az egyik szem állása eltér a párhuzamostól, úgynevezett rejtett kancsalság, idegen szóval heteophoria jön létre. Az agyunk pedig csak nagy erőfeszítések árán tudja összeállítani a képet. Ilyenkor nemcsak fejfájás lehet az egész napos idegrendszeri megerőltetés következménye, hanem fényérzékenység, szédülés és hányinger is. A rejtett kancsalság azért veszélyes, mert szabad szemmel nem, vagy csak alig észrevehető, a gyermekeknél pedig tanulási, pontosabban olvasási zavarokat, és koncentrációs nehézségeket is okoz.
Fejfájás és szembetegségek A szemészeti betegségek gyakran okoznak fejfájást és migrénszerű panaszokat. A szem betegségei és az orr, orrüreg betegségei hasonló jellegű fejfájásokat és arcfájdalmakat okoznak, ezért a szemészeti eredetű és az orr melléküreg eredetű fejfájások elkülönítése fájdalom klinikánkon és fájdalom ambulanciánkon kiemelt fontossággal bír. Az orr eredetű (nasalis vagy paranasalis) fejfájás gyakran féloldali. A szem eredetű fájások, ha nem helyi gyulladásos szembetegségről van szó, általában kétoldaliak. Az osteoporosis kezelésének hiányosságai és eltérései Európában. Az orr eredetű (nasalis) fejfájás reggel a legkínzóbb, a szemészeti (ocularis) fejfájás inkább este jelentkezik. Az orr eredetű (nasalis) fejfájást a fizikai munka, a szemészeti (ocularis) fejfájást a szellemi munka fokozza. Az akut nátha az orrmelléküreg eredetű fejfájást fokozhatja, a szemeredetű fejfájás a nátha alatt nem változik. J ellegzetes szem fájdalommal járnak a távollátás, túllátás (hypermetropia), szemtengelyferdülés (astigmia), accomodatio zavar, kancsalság (strabismus), zöldhályog (glaukóma), és a szem gyulladásos betegségei.
Zöld hályog A zöld hályog, idegen szóval glaukoma a látóideg megbetegedése, amely látásromláshoz, vagy akár vaksághoz is vezethet. A kór nem ritkán úgynevezett glaukomás rohammal, azaz erős szemfájdalmakkal, könnyezéssel, erős fejfájással és hányingerrel jár együtt. Segítséget gyógyszeres illetve lézerkezelés, vagy műtéti eljárás jelenthet. Környezeti okok Ha nem megfelelő a megvilágítás a munkahelyünkön, rossz helyre van téve a számítógép képernyője, folyamatosan tükröződő felületekkel vagyunk körbevéve, környezeti okokra visszavezethető fejfájás léphet fel.
Sokszor azonban érdemes kutatni az okokat, hiszen előfordulhat, hogy csupán egy rendkívül kellemetlen, a hétköznapokat is megnehezítő tünetről van szó, amely akár egycsapásra el is múlhat. A látás és a szem működése - akár beteg, akár nem - szoros összefüggésben állhat a fejfájással. Van, aki azért hordja, hogy ne hulljon a szemébe a frufruja. Van, aki azért, hogy ne lássák a karikás szemeit. És van, aki azért, mert mostanság az öltöny és a kosztüm mellett benne van a dress code-ban. De mi a helyzet a szemünk védelmével? Kattintson a részletekért! A távollátás A távollátás, idegen szóval hipermetropia, azért okoz fejfájást, mert a látáshoz kénytelenek vagyunk megerőltetni a szemünket. A fájdalom tipikusan hosszú számítógép-használat, vagy olvasás után szokott jelentkezni, mert rendkívül nehéz a közeli képekre fókuszálni. Ilyenkor ugyanis az állandó túlterhelés az úgynevezett sugárizmot is elfárasztja. A távollátó emberek sokszor nem is tudnak róla, hogy náluk fennáll ez a jelenség, hiszen a szemünk képes arra, hogy ellensúlyozzon.
Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa a leggyakoribb okokra és a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet. A nem kezelt rövid- vagy távollátás gyakori oka a fejfájásnak. A fénytörési rendellenességek ( asztigmia) során a szaruhártya egyenetlensége miatt a szemnek nem egyetlen, hanem több fókuszpontja is van, ami homályos látást és emiatt a szem túlerőltetéséből eredő, akár tenziós fejfájást okoz. Kezelése legtöbb esetben a megfelelő erősségű szemüveg hordása. A kontaktlencse viselése ebben az esetben nem javasolt, mert a közvetlen érintkezéssel tovább ronthatja a szaruhártya állapotát. Ezen kívül azonban több szembetegség is okozhat fejfájást. A zöld hályog ( glaukóma) heveny és krónikus formájának tünete a szem- és a fejfájás egyaránt. Ennek háttere, hogy a látóidegek fokozottabb ütemben pusztulnak a normálisnál, ami eleinte kisebb-nagyobb kieséseket okoz a látótérben, és a kezelések elmaradásával vakság következhet be. A szembetegségek közül továbbá a scleritis (a szemfehérje gyulladása), az iritis (a szivárványhártya gyulladása) okozhat még erős fejfájást.
A fent említett betegségek pupillatágításban pontosabban diagnosztizálhatók, érdemes úgy készülni egy teljes körű szemvizsgálat előtt, hogy ha pupillatágításra kerül sor, akkor a szemcsepp beadása után 3-4 órán keresztül homályosan fog látni. Érezhetően enyhülnek a panaszok Ha a helyes korrekciót kapja meg a páciens, akkor először érezhetően enyhülnek a panaszok, majd később teljesen megszűnnek, hiszen már nem kell rásegíteni hunyorgással az élesebb látásra. Amennyiben a szem a fájdalom oka, mindenképpen ellenőriztetni kell, hogy a helyes korrekciót viseli-e a páciens. Az sem jó, ha alul van korrigálva a látás, de az sem ha túl éles. Ha alul van korrigálva a dioptria, akkor szemüveg/kontaktlencse mellett is megmarad az alkalmazkodás szükségessége, továbbra is hunyoroghat. Ha túl van korrigálva a dioptria, akkor már nagyon zavaróan éles lehet a kép, túlterhelést eredményezhet. Figyelemben kell venni azt is, hogy másképpen kell korrigálni akkor, ha szemüveg ről, kontaktlencséről vagy épp lézeres szemműtétről beszélünk.