Közlemény – Október 10-16. között lesz az előválasztás második fordulója Szeptember 28-án ért véget az előválasztás első fordulója, amin minden előzetes várakozást messze meghaladó számban, több mint 630 ezren vettek részt. Az első fordulóban az ellenzéki választók döntöttek arról, hogy ki legyen a 2022 tavaszi általános választáson az ellenzék 106 közös képviselőjelöltje, valamint arról is, hogy ki legyen az a három miniszterelnök-jelölt, akik közül a második fordulóban megválasztják az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjét. A három továbbjutó Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter lett. Ellenzéki előválasztás 2. forduló – Cyberpress. Az ellenzéki előválasztás informatikai rendszerét ért támadás miatt az előválasztás első fordulója két napot csúszott, így viszont, az eleve nagyon szoros határidők mellett megtervezett második forduló sikeres lebonyolítása rendkívül nehézzé vált. Az Országos Előválasztási Bizottság ezért úgy döntött, hogy az eredeti, hétnapos időszak megőrzésével, de elcsúsztatja az előválasztás második fordulóját október 10-16-ra.
© Technológia: Tavaly év végén megismertük az ellenzék kampánnyal kapcsolatos kommunikációs narratíváját: "előválasztás, népszavazás, kormányváltás". Az ilyen, első hallásra nem igazán szexi panelek azért nagyon fontosak mégis, mert mind a politikusok, mind a szavazók számára teremtenek egy világos téri-dő keretet, amelyben a folyamatokat értelmezni és tervezni lehet. Túl bonyolult ne, ellenben felidézhető és átélhető legyen, adjon egy szép ívet, lelkesítsen – nagyjából ezek az elvárások. A modern politika ugyanis csak kis részben a történésekről, nagy részben azok értelmezéséről szól. Az csinál jó politikát, aki erősebb sztorit gyárt – érdemes ízlelgetni a "csinálni" és "gyártani" szavakat! –, aki a maga történetét rá tudja erőltetni a másikra. A választási kampány lényegében a realitástól elszakadt konkurens mátrixok sales managementje: itt a Neo, hol a Neo? Nem a valóság számít, hanem az érzet. A jó fogás. Megvan az ellenzéki előválasztás menetrendje: az első forduló szeptemberben lesz | Alfahír. Az idézett ellenzéki ütemterv tehát kifejezetten könnyen átélhető és világos ívet adott, profi marketing.
Olyan zsenik is tudtak itt hibázni, mint például Nagy Sándor vagy Napóleon. Hallani lehetett, hogy Márki-Zay kifejezetten szerette volna, ha nem terhelik, hanem inkább pihentetik az aktivistákat, de végül nem az ő álláspontja kerekedett felül, és a pártok újra megfújták a harci kürtöket. Itt pedig egy olyan szempont is felmerülhet, amire eddig alig gondoltunk. Mi van, ha maga a közös miniszterelnök sem volt motivált? 3. Márki-Zay Péter Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje szerintem nem érezte igazán magáénak ezt a népszavazást. Az a fajta falon-is-átmegyek szenvedélyesség, kérlelhetetlenség, fáradhatatlanság, amely M. -Z. P. egyik erőssége a kampányban, itt egyáltalán nem mutatkozott meg. Belecsöppent, kénytelen-kelletlen sodródott vele, de láthatóan végig úgy érezte, ez a népszavazás nem az ő terepe, inkább a pártoké. Öt ok, amiért befulladt az ellenzéki népszavazás. A szerencsétlenül komikusra sikeredett sajtótájékoztató, ahol csak harmadjára sikerült megfejteni, pontosan miről is szól az a népszavazás, amelyet éppen bejelentenek, mintha freudi elszólásként ezt bizonyította volna.
A második forduló október 4. és 10. között lesz. A hat ellenzéki párt elnökei létrehozták az Országos Előválasztási Bizottságot (OEVB), amelyben az alábbi személyeket delegálták: Sebián-Petrovszki László (DK), Szabó Gábor (Jobbik), Hanák Gábor (LMP), Molnár Zsolt (MSZP), Hajnal Miklós (Momentum), Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) Szerző break A VILÁG FOLYAMATOSAN VÁLTOZIK, NE MARADJ LE SEMMIRŐL! Kövess minket Instagram oldalunkon!
Brenner Koloman: Örülünk Márki-Zay Péter győzelmének és támogatjuk! Vasárnap este nem sokkal 22. 00 óra után nyilvánosságra hozták az előválasztás második fordulójának végeredményét, amelyből kiderült, hogy az ellenzéki összefogás oldalán ki lesz az ellenzéki …
A kommunikációs narratíva azonban veszélyes fegyver, visszafelé is elsülhet. És ez történt. Nem ütött halálos sebet, de azért odapakolt rendesen. Az elmúlt napok hírei arról szóltak, hogy az ellenzék szenved az aláírások gyűjtésével, és végül sikerült ugyan összekaparni a szükséges mennyiséget, de a diadalmenet elmaradt. Nyilvánvalóvá vált, a népszavazás nem lesz egy napon a választásokkal, ahogy azt az összefogás szerette volna. Érdemes megvizsgálni azt az öt okot, ami szerintem idáig vezetett. 1. Természeti túlerő Az első kézenfekvő ok, amit fel lehet hozni mentségül, hogy borzasztó rossz volt az időzítés, hiszen egyszerre kellett megküzdeni Tél tábornokkal, Vírus marsallal és Ünnepek parancsnokkal. Hiába tudtuk meg, hogy az ellenzéknek van egy kapitánya, az erőviszonyok önmagukért beszéltek. Az idei tél eddig ugyan nem kifejezetten brutális, de így is előfordult, hogy takonyfagyasztó mínuszokban kellett az aktivistáknak ácsorogniuk a standok mellett. A vírus pedig szintén legyártotta a maga narratíváját, amelyben a negyedik hullámot azonnal követte az ötödik, jelesül Omikron ezredes, amely minden korábbi elődjénél fertőzőbbre szelektálódott (noha szerencsére nem okoz olyan súlyos tüneteket).