1/4 anonim válasza: Nem csak fordításbeli különbségek vannak? Egy-két eltérő szó? [link] 2011. márc. 26. 17:43 Hasznos számodra ez a válasz? 2/4 anonim válasza: 57% Szia! A különbség egyszerű. A Miatyánk szövege két evangéliumban is megtalálható. A reformátusok a Máté evangéliumában lévő szöveget használják, a katolikusok pedig a Lukács evangéliumában találhatót. A kettő között a különbség: "Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen! " Ez a lukácsi szövegben nincs benne. Üdv. Az eredeti Miatyánk - CSILLAGFÖLD. Péter 2011. 17:55 Hasznos számodra ez a válasz? 3/4 anonim válasza: 100% Szia! Péternek igaza van, de van, hogy a katolikusok is a hosszabb verziót imádkozzák. Illetve szentmisén a pap oda, ahol a rövidebbnek vége van, mond egy rövid betoldást: "Szabadíts meg, kérünk, Urunk, minden gonosztól; adj kegyesen békét napjainkban, hogy irgalmadból mindenkor bűn és baj nélkül éljünk, míg reménykedve várjuk az örök boldogságot és Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak dicsőséges eljöttét. ", de ez nem a "Miatyánk" része, csak misén belül teszik hozzá.
Életmód - 2019. június 7. péntek szerző: HH Jóváhagyta Francis pápa a Miatyánk szövegének – egész pontosan a fordításának – változtatását. Az egyházfő meggyőződésétől vezérelve két éve azon van, hogy átírja a katolikusok legfontosabb imáját. Miatyánk - három dialektusban - CEFERINO - HÁZ. Míg Jézustól a tudósok szerint valószínűleg arámiul hangzott el az ima, első írásos nyoma görögül maradt fenn. Kontinensünkön a latin fordítás a legnépszerűbb, ahol a kérdéses sor így hangzik: et ne nos inducas in tentationem. A módosítás a magyar változatot is érintheti: az és ne vígy minket kísértésbe sor helyébe a ne engedd, hogy kísértésbe essünk kerülne, mivel Isten az egyházi vezető szerint soha nem vinne senkit kísértésbe, az a sátán feladatrészéül van szabva. A Sky News szerint a módosítás először csak az olasz nyelvű fordítást érinti, az egyes országok változatairól a nemzetek egyházai döntenek.
Utána pedig a nép ráfeleli: "Mert tiéd az ország... " 2011. 19:01 Hasznos számodra ez a válasz? 4/4 anonim válasza: 100% Az utolsonak van igaza 2011. 27. 12:52 Hasznos számodra ez a válasz? Mi a különbség a Katolikus "Mi Atyánk" És a Református "Mi.... Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
A Miatyánk, mely Máté és Lukács evangéliumában szerepel, az egyetlen imádság, melyet Jézus Krisztus a tanítványainak átadott. Szövegezése ezért kiemelt jelentőséggel bír minden keresztény számára. A Biblia új, liturgikus fordításához 1996-ban kezdett hozzá egy francia ajkú bibliaszakértőkből és írókból álló csoport. A munka során a Miatyánk szövege is módosult. Miatyánk ima szövege magyarul. A változás azonban kizárólag az imádság hatodik kérését érinti, mely eddig így hangzott: "és ne vígy minket kísértésbe" ("Ne nous soumets pas à la tentation"). Az új verzió a következő: "és ne engedd, hogy kísértésbe essünk" ("Et ne nous laisse pas entrer en tentation"). A francia nyelvű Miatyánk a jeruzsálemi Pater Noster-templom udvarán Ez az új fordítás nagyobb hangsúlyt helyez a Krisztussal való közösségre, Aki maga is megismerte a kísértést – nyilatkozta a La Croixnak Bernard Podvin, a francia püspöki konferencia szóvivője. A Szentírásban szerepel, hogy "a Lélek a pusztába vitte Jézust, hogy a Sátán megkísértse" (Mt 4, 1), továbbá az a tanács is, amit Jézus a Getszemáni kertben adott tanítványainak: "virrasszatok és imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek" (Mt 26, 41).
Ha azt kérjük az Atyától, hogy ne engedjen kísértésbe esnünk, azzal tulajdonképpen erőt kérünk tőle, hogy legyőzzük és végérvényesen elhárítsuk a kísértést, ahogy Fia is tette – mondja Podvin. Jogosan merül fel a kérdés, miért volt szükség a Miatyánk szövegének módosítására? A püspökkari titkár kifejti: az 1966-os francia fordítás során a hatodik kéréssel kapcsolatban felmerült egy teológiai jellegű probléma: a "ne hagyd, hogy engedjünk a kísértésnek" sorból "ne vígy minket kísértésbe" lett. A görög eisphero (Mt 6, 13) ige szó szerint valóban azt jelenti: bevisz, bevezet, azaz egy olyan hely felé irányuló mozgást fejez ki, ahová behatol valaki. Az 1966-os változat mégis azt sugallja, hogy Isten visz minket a kísértésbe, és miatta esünk bűnbe. Ez a fordítás így félreérthető volt, és teológiai felülvizsgálatot igényelt. A szakértők azóta számos fordítási javaslatot vizsgáltak meg – "add, hogy ne kerüljünk kísértésbe", "ne vezess minket kísértésbe", "ne engedd, hogy kísértésbe jussunk" – de egyik sem bizonyult kielégítőnek – fejti ki Podvin.