Függvény neve legyen: d, a függvény változójának jele legyen: x. A hozzárendelési szabály legyen a következő: x→ 1, ha x racionális és x→ 0, ha x irracionális. Ebben az esetben a függvény megadásának a módja utasítás. A függvény értelmezési tartománya: D d =ℝ, míg az értékkészlete: R d ={0;1} (Ennek a függvénynek a neve: Dirichlet-függvény. ) Megjegyzés: A számfüggvények esetében gyakori, hogy csak a hozzárendelési szabályt adják meg. Ilyenkor értelmezési tartománynak azt a legbővebb számhalmazt kell tekinteni, amelyen a hozzárendelési szabálynak értelme van. Függvények ábrázolása: Az R→ R (egyváltozós számfüggvények) ábrázolása lehetséges un. nyíldiagrammal. Leggyakoribb azonban az (x; y) koordinátarendszerben való ábrázolás. A függvény értelmezési tartományának x elemeihez kiszámítjuk az f(x) függvényértékeket (helyettesítési érték), és az (x; y=f(x)) pontokat a koordináta-rendszerben ábrázoljuk. Ezeknek a pontoknak a halmaza az f függvény grafikonja. A grafikon egyenlete: y=f(x). Például: Ábrázoljuk a következő függvényt: m: ℝ→ℝ, m(x)=(x+3) 2 -4 másodfokú függvény képe egy parabola.
Amennyiben a hozzárendelés számhalmazok között létesít kapcsolatot, akkor számfüggvényekről beszélünk. Ugyanakkor függvénynek tekinthetjük például természetesen azokat a geometriai transzformációkat is, amelyek egy adott ponthoz egyértelműen rendel hozzá a képpontot. Továbbiakban számfüggvényekről lesz szó. Függvény megadható: – Képlettel. – Utasítással. – Grafikonnal. – Táblázattal. Jelölések: A függvényeket valamilyen kis betűvel jelöljük. A függvény megadásánál meg szokták adni az alaphalmazt (vagy az értelmezési tartományt) és a képhalmazt (vagy az értékkészletet) jelentő számhalmazokat, illetve a hozzárendelés módját. Példák: 1. Függvény neve legyen: g, a függvény változójának jele legyen: x. Az alaphalmaz és a képhalmaz legyen a valós számok halmaza (ℝ). A hozzárendelési szabály legyen a következő képlet: \( \sqrt{x} \). Ebben az esetben a függvény megadásának formája: g: ℝ→ℝ, g(x)=\( \sqrt{x} \). Ebben az esetben az értelmezési tartomány és az értékkészlet is: ℝ\ℝ-. Azaz D g =ℝ\ℝ- és R g =ℝ\ℝ- 2.
Ennek a függvénynek az értelmezési tartománya a valós számok halmaza: D m =ℝ. A függvény értékkészlete: a -4-nél nem kisebb valós számok halmaza: R m =ℝ|y=m(x)≥-4. Vannak függvények azonban, amelyek koordináta-rendszerben nem ábrázolhatók. Ilyen például a fent említett Dirichlet-féle függvény. Az elemi (szám) függvények csoportosítása itt megtalálható. Elemi függvények csoportosítása
1/3 anonim válasza: Hát nem tudom, mi ez a rendszer, de mi nemes egyszerűséggel úgy rövidítettük ezeket, hogy ÉT és ÉK... 2016. jan. 14. 15:13 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 A kérdező kommentje: Általában mi is úgy szoktuk, csak felsőfokon kell, és van aki így használja. Csak nem tudom, hogy melyik, mert egy embernek Dg, Rg van nekem meg Dk és Rk. 3/3 anonim válasza: D és alsó indexben a függvény neve: értelmezési tartomány (domain) R és alsó indexben a függvény neve: értékkészlet (range) Egyébként itt is le van írva kb. : [link] 2016. 15:46 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Például: Tekintsük a mellékelt függvényt: \( f(x)=\frac{1}{x-3}+2 \) . Mivel a függvény szabályában a nevezőben változó szerepel, a nevező tehát nem lehet egyenlő nullával. Azaz x-3≠0. Ugyanakkor a tört számlálója nem tartalmaz változót, ezért a tört értéke nem lesz soha nulla. Így a függvény sehol nem veheti fel a 2 értéket. Tehát ennek az \( f(x)=\frac{7}{x-3}+2=\frac{2x+1}{x-3} \) függvénynek az értelmezési tartománya a valós számok halmaz, kivéve a 3-t (D f =ℝ\{3} míg az értékkészlete a valós számok halmaz, kivéve a 2-t. (R f =ℝ\{2}) Tudjuk, hogy negatív értékből nem lehet a páros kitevőjű gyököt vonni. Ezért a \( g(x)=2\sqrt{x-4}-3 \) függvény értelmezési tartománya: D f ={x∈ℝ|x≥4}. Másrészt a függvény értékkészlete: R f ={f(x)=y∈ℝ|y≥-3}. Feladat: Határozza meg a valós számoknak azt a legbővebb részhalmazát, amenyen a lgcosx kifejezés értelmezhető! Mi az értékkészlete az ezen a halmazon értelmezett x→ lgcosx függvénynek? (Összefoglaló feladatgyűjtemény 2499. feladat. ) Megoldás: Mivel csak pozitív valós számoknak van logaritmusa, ezért a x→ lgcosx függvény értelmezési tartománya azoknak az x valós számoknak a halmaza, amelyre a cosx>0.
Az is megeshet, hogy több nap is ugyanolyan lesz az idő… Ezzel nincsen semmi baj. De ha szombathoz például két különböző elemet is rendelünk… Na, akkor most esernyőt vigyünk vagy fürdőruhát? Hát igen, ez így nem túl egyértelmű… Egy hozzárendelést egyértelműnek nevezünk, ha minden elemhez pontosan egy másik elemet rendel hozzá. Teljesen mindegy, hogy melyiket… egyedül az a fontos, hogy csak egyet. Ez a hozzárendelés most egyértelmű. Az egyértelmű hozzárendeléseket úgy hívjuk, hogy függvény. Az ilyen egyértelmű hozzárendeléseknek az a neve, hogy függvény. Adott az és nem üres halmaz. Ha az A halmaz bizonyos elemeihez egyértelműen hozzárendeljük a B halmaz bizonyos elemeit, akkor ezt a hozzárendelést függvénynek nevezzük. Simán előfordulhat, hogy az A halmaznak csak néhány eleméhez rendeljük hozzá… a B halmaznak néhány elemét. És az sem okoz problémát, ha több elemhez is ugyanazt rendeljük. Egyedül az lenne baj, ha egy elemhez rendelnénk hozzá több elemet. ÉRTELMEZÉSI TARTOMÁNY ÉRTÉKKÉSZLET Az értelmezési tartomány azoknak az elemeknek a halmaza az A halmazban… amikhez a függvény hozzárendel B halmazbeli elemeket.