Széll Kálmán tér
2016. január 07. 2016. január 8-án, pénteken a Széll Kálmán tér átépítési munkáival összefüggően a Várfok utcában változik a forgalmi rend. Az utcát ideiglenesen a Széll Kálmán tér felé, a Vérmező út és a Széll Kálmán tér között megnyitják. Ezzel egyidejűleg véglegesen lezárják a Csaba utca Krisztina körút és a Várfok utca közötti szakaszát, ami sétálóutca lesz. A változás miatt módosul a 21-es, a 21A, a 102-es, a 116-os, a 139-es, a 140-es, a 140A és a 142-es autóbusz közlekedése. A Budapesti Közlekedési Központ honlapján a aloldalon mindig elérhetők a rekonstrukcióval és az aktuális közlekedési változásokkal kapcsolatos információk. Változások a közúti közlekedésben 2016. január 8-án, pénteken a Várfok utcát ideiglenesen csak a Széll Kálmán tér felé, a Vérmező út és a Széll Kálmán tér között megnyitják. január 10-étől, vasárnap délutántól várhatóan február 10-éig, szerdáig a Krisztina körút és a Csaba utca kereszteződésében közműmunkák miatt több ütemben forgalomkorlátozásokra kell számítani.
A BKK saját pénztárai mellett egy külön pénztár is az utasok rendelkezésére áll majd a gyorsabb kiszolgálás érdekében. Nem sokkal élte túl a népszerűtlen King Longokat a Széna téri buszállomás (Fotó: MTI/Jászai Csaba) A változás azokat az utasokat is érintheti, akik nem hagyják el Budapest határát, a megállóhelyek megkeverése miatt ugyanis módosul több BKK-járat indulási helye is. A helyközi buszok számára fenntartott terület a jövőben a BKK által megrendelt járatok számára (beleértve az egyébként a Volánbusz által üzemeltetett agglomerációs járatokat is) nem használható. A 91-es autóbuszra a 39-es autóbusz Goldmark Károly utca irányú megállóhelyénél lehet majd felszállni, a 128-as és 129-es autóbuszok felszállóhelye a Margit körút túloldalára kerül át a Dékán utca és a Széna tér közötti szakaszra, a 155-ös, 156-os, valamint az éjszakai 916-os autóbuszok pedig a 22-es vonalcsalád (22, 22A, 222) megállója mögé állnak majd be. Egy másik nem elhanyagolható kérdés a buszállomás áthelyezésével kapcsolatban, hogy hol fognak várakozni az indulásra maguk az elővárosi-helyközi autóbuszok, ezt ugyanis a korábbi Széll Kálmán téri busztároló felszámolása óta egyébként is meglehetősen zsúfolt téren már nem lehet megoldani.
Várhatóan 12 és 18 óra között részlegesen lezárják a Bajcsy-Zsilinszky utat a Váci út és az Andrássy út között, ezért Dél-Pest felől az M3-as metrópótló, a Deák Ferenc térig közlekedik, észak felől pedig az Oktogonig. Várhatóan 13 és 15 óra között, szintén vonulásos rendezvény miatt a Március 15. tér és a Szent Gellért tér közötti szakaszon (a Műegyetem rakparton várhatóan 20 óráig) kell korlátozásokra számítani: a 47-es és a 49-es villamosok a Szabadság híd lezárásának idején a Deák Ferenc tér helyett a Batthyány térig járnak. A BKK a kötöttpályás közlekedési eszközök, különösen a megszokottnál sűrűbben közlekedő 2-es és 4-es metró, valamint a szintén gyakrabban induló 2-es, 4-es és 6-os villamosok használatát javasolja. A forgalomkorlátozásokról a rendőrség honlapján () lehet tájékozódni, a közösségi közlekedési változásokról pedig a oldalon. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Nyugodtak, felkészültek voltak, a témaválasztásukban nem dominált egyik, vagy másik szerző, illetve feladat: előbbiek közül volt, akinek a verselemzés, másoknak inkább Mándy Iván novellája "ízlett". Az elmúlt időszakban egyre kevésbé jellemző, hogy "ki lehet előre sakkozni" témaköröket, illetve írókat, költőket - fogalmazott. Ezzel együtt József Attila például nem tartozott a feladatsorban váratlanul felbukkanó költők kategóriájába - tette hozzá. Ami az időkorlátokat illeti, a fiatalok közül viszonylag sokan jelezték: az első rész a korábbi éveknél szárazabbnak tűnő témáinak kidolgozása "elbírt volna" még plusz 15-20 percet - mondta az igazgató. Megjegyezte, hogy bár az érettségizők közül többen is utaltak rá: "maradt még bennük papírra vethető gondolat", ám ez munkájuk végeredményét várhatóan nem fogja számottevően befolyásolni. (MTI) érettségi magyar érettségi vizsga feladatok nehéz diákok tanulók
Örley István: Az első ebéd Illés Endre: Egy vacsora 1946-ban Ottlik Géza: Pangásos paplla Örkény István: Sirató Németh László: Fakutya Cs. Szabó László: A zsámoly Tersánszky Józsi Jenő: Teleki-tér Mándy Iván: Villám Kádár Erzsébet: Csók és festék Déry Tibor: Szerelem Utószó
A debreceni gimnáziumban a műelemzések közül nagyon sokan a Mándy Iván-novella mellett döntöttek, a magyartanár szerint elsősorban azért, mert sok elbeszélő szöveggel találkoztak tanulmányaik során, így az elemzésnél biztonsággal alkalmazták a műfajra jellemző szempontokat. Az összehasonlító verselemzés kapcsán kiemelte: József Attila Kertész leszek című versét ugyan ismerték már a diákok, de annak mondanivalóját nem biztos, hogy 18 évesen kellő mélységben képesek befogadni. Elmondta: mivel az utóbbi években nem voltak jellemzőek az évfordulókhoz kapcsolódó kérdések, így erre külön nem is készültek, inkább a típusfeladatokat gyakorolták a diákokkal. A vizsgázók a szövegértési és szövegalkotási feladatokra rendelkezésre álló 90 percet kicsit kevésnek tartották, a műelemzésre kapott idő viszont elegendő volt - jelezte Czimer Györgyi. Sipos Mihály, az egri Neumann János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium igazgatója szerint diákjain nem tapasztalt ijedtséget a magyar érettségi feladatsora láttán.
Mándy Iván: Novelláskönyv (2001) - Szavalóknak, szülőknek, nevelőknek - 42 rövidpróza a 20. századi magyar irodalomból, Kiadó: Kiadás helye: Kiadás éve: 2001 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 147 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Negyvenkét irodalmi szöveg, novella, karcolat, prózába formált vallomás olvasható a kötetben. Valamennyit magyar író írta, a huszadik században. Ami ezeket egy kötetbe sodorta, a szerkesztő ízlésén túl az a törekvés, jelenjen meg végre egy olyan válogatás, amely az amatőr előadók és felkészítők szempontjait veszi figyelembe: a mű, amit előadnak, ne csak rangos legyen, de viszonylag rövid is, jól húzható is, megtanulható is, mondható is. Hogy az olvasó könnyebben válogathasson, külön csoportba kerültek a magyar nyelvről szóló írások, a lélek taván fodrozók, a gyermek és kamasz világát nyitogatok, a férfi és nő kapcsolatáról, aztán más emberi viszonylatokról beszélők, majd a valóságot humorosan, groteszkül, szatírikusan ábrázolók, s végül azok, amelyek arról üzennek, hogyan kellene élni.
Írói igényem: kizárni minden esetlegességet, elhagyni a töltő- és mellékanyagot, megtalálni és rögzíteni a legfontosabbat. Egy szóval sem többet. Annak a bódénak, amit én Budapesten, az árusok terén felállítok, a világ minden pontján meg kell állnia.
Óvatosságra intő jel, hogy az anya korábban a villamoson, s a buszon is felemlegette, hogy a régi világban, amikor még Vizy ékhez ( Édes Anna) hasonló társadalmi életet éltek, más volt a stílus. Természetesen több cselédje is volt, s ha családtagnak számítottak is, külön világban éltek, mintha más, egzotikus emberfajhoz tartoztak volna. Most olyan időket élünk, hogy minderről hallgatni kell, mintha nem is létezett volna. A fiú igyekszik határozott, olykor gúnyos hangot megütni. Az indulat is elragadja. Szaporodnak a felkiáltójelek, az ismétlések. Újabb fordulat: "a fiú hangja szinte már könyörgővé vált (…) tollas haja remegni kezdett. Remegett a hangja is, ahogy újra megszólalt. " Alig észrevehető, de fontos, hogy a gesztusok is megváltoznak: "megfogta az anyja kezét. " Az írói eszköztár gazdagságát jellemzi, hogy még a humor is megcsillan a párbeszédben. Amikor az anya azt kérdezi, hogyan szólítson meg valakit, a fiú ezt mondja: "Hát … hát … elvtársnő. Kérem, elvtársnő… - Elvtársnő – ismételte az anya.