Ahogy a korábbi kiadványok esetében, a statisztikai adatok és diagramok ezúttal is elérhetők a Hivatal és a MAVIR ZRt. honlapján. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
A megújuló energiaforrásokból nyert áram 12, 3 százalékot, 4 terawattórát tett ki a termelésben, amelyből a legnagyobb arányt a biomassza, biogáz képviselte 5, 5 százalékkal. A fotovoltaikus energia 2, 2 százalékot, a szélenergia 2, 1 százalékot, a hulladék alapú energiatermelés 1, 2 százalékot adott a hazai áramelőállításhoz.
Aszódi kitűnő cikkének legérdekesebb része 19 ország helyzetének analízise a várható karbonmentesség szempontjából. Ebből megítélhető, mennyire reális az a célkitűzés, hogy 2050-re az EU villamosenergia-termelése 100 százalékban karbonsemleges legyen. A vizsgált országok több mint fele saját tervei szerint sem érné el 2040-ben a 80 százalékos karbonsemlegességet, annak ellenére, hogy már "olyan nagymértékű időjárástól függő megújuló forrás rendszerbe építését vetíti előre, amihez a technikai feltételek teljesíthetősége ma nem látszik". Így előzné a magyar áramszektor az EU-t - Greendex. Miért ilyen drága a német áram? A legnagyobb probléma a megújulókkal, hogy nem állnak folyamatosan rendelkezésre, és a mennyiségük sem tervezhető. Ez azt jelenti, hogy ha kevesebb van a szükségesnél, akkor a hiányzó áramot valahonnan pótolni kell, ha többet termel, akkor pedig a felesleget jó lenne elraktározni. A hazai szakmai közösség 2000 óta kíséri figyelemmel a Németországban bevezetett Energiewende (energiaipari zöld fordulat) folyamatát. Ebből nagyon sokat lehet tanulni, egyebek mellett láthatóvá tette a megújulókra alapozott termelés villamosenergia-rendszerre kifejtett hatásait.
Bár az atomerőművet a közbeszéd drágának tartja, de a 60 éves életciklusa alatt csak egyszer kell beruházni. A nap- vagy szélerőművekbe 30 éves ciklusuk miatt kétszer is. Nézzük meg, mit jelent ez számokban egy konkrét példán: Paks II a két új blokkjával összesen 2400 megawatt névleges teljesítményű nukleáris erőmű lesz, amely fix áron 12 milliárd euróba kerül, és évente termel 19 terawattóra energiát. Az új kaposvári naptelep 100 megawattos, ára kereken 100 millió euró. Évente termel 0, 14 terawattórát, vagyis 135-ször kevesebbet. Azonos termelés esetén tehát 135-ször többe, azaz 13, 5 milliárd euróba kerülne a naptelep. Magyarország villamos energia termelése és felhasználása 2019-ben. És miután az utóbbit 60 éven belül kétszer kell megvenni, már 27 milliárd eurónál tartunk. Miután az összes hagyományos erőmű (beleértve az atomerőművet is) többé-kevésbé szabályozható, így ezekhez nem kell drága, egyelőre kiforratlan tároló kapacitásokat építeni. Így a villamosenergia-rendszer költségei is alacsonyabbak. Kevéssé hangsúlyos az a tény is, hogy a naperőművek nagy területeket, sok esetben termőföldeket foglalnak el: a paksi összehasonlításnál maradva, területigényük az atomerőmű 400-szorosa.
Gyorsuló ütemben terjed a megújuló energia hasznosítása szerte a világon és ezzel párhuzamosan Magyarországon is növekszik a környezettudatosság mértéke. Ezen a téren lassan kezdünk felzárkózni a nyugat-európai országokhoz, azonban továbbra sem tartozunk az éllovasok közé. Felmerül a kérdés, hogy mi ennek az oka? Mitől függ az, hogy egy ország energiahordozóinak összetételében mekkora részt tesz ki a megújuló energia hasznosítása? Ez csupán politikai, társadalmi elhatározás kérdése vagy vannak fizikai-technikai korlátai annak, hogy egy ország mennyi megújuló energiaforrást tud hasznosítani? Magyarország egyik meghatározó naperőmű kivitelező cége is beszáll a taszári repülőtérhez kapcsolódó fejlesztésekbe - NRGreport. A válasz röviden az, hogy számos tényező befolyásolja egy ország energiahordozóinak összetételét. Az egyes országok földrajzi / természeti adottsága, múltbéli hagyatéka, stratégiai / energiabiztonsági szempontok, környezetvédelem, mind-mind jelentős szerepet játszik az energiahordozó-összetétel kialakulásában. Az alábbi elemzésben olyan országcsoportokat állítottam össze és vizsgáltam az energiaösszetétel és a megújulóenergia-felhasználás szempontjából, amelyek a fenti tényezőkben hasonlítanak egymásra.