GYULAI HÍRLAP • Szávai Krisztina • KULTÚRA • 2010. Kastélyok Békés megyében - Travellina. október 21. 15:00 Békés megyei kastélyok, kúriák Szelekovszky László előadása a gyulavári Almássy kastélyban A gyulavári Almássy kastély A Gyulaváriban példaértékű gondossággal felújított, gyönyörű Almássy kastély Himnusz terme tökéletes miliőt teremtett Szelekovszky László előadásának, amely a hajdan volt, s a még ma is létező Békés megyei kastélyok, kúriák történetén túl azokat a nevezetes embereket is bemutatta, akik vidékünkhöz, s ezen épületekhez kötődnek. Az 1800-as évek második felétől egészen 1945-ig ível az az időszak, mely alatt e kastélyok legnagyobb része megépült, s a folyószabályozások, a vasút- és iskolaépítések kora oly mértékű lendületet adott Magyarország fejlődésének, melyhez hasonlót azóta sem tapasztalhattunk, s amelynek eredményei még ma is meghatározzák mindennapjainkat. – Hallatlan kincsét és gazdagságát jelentették e kastélyok egykor az országnak, de főleg az Alföldnek, hiszen az első tudatos, és ma is a mintának számító földművelés, tájépítés, vízrendezés központjai voltak.
Szökőkút rekonstrukció készül, fény- és hangjátékokkal Piknik kosár és "Telizsák" bérlés a parkban Felújított Wenckheim-kastély kiállításai A Nemzeti Kastélyprogramnak köszönhetően a szabadkígyósi Wenckheim-kastély hamarosan újra a régi pompájával várja a látogatókat. Az egykor nagyon precízen vezetett kastélybeli vendégkönyv mintájára elkészül a modern vendégkönyvet rejtő regisztráló terminál. A látogatók számos interaktív játékban vehetnek részt a digitális vendégkártyával. Öt kastély, amit érdemes útba ejteni, ha Békés megyében járunk. A cél az, hogy mindenki úgy érezze, hogy részt vehet a kastély egykori mindennapjaiban és a saját élményeként élhesse meg a korra jellemző hangulatot. A könyvtárban ma is látható a kazettás famennyezet, valamint a könyvespolcrendszer. A Kastélyprogram innovatív munkájának eredménye a "mesélő könyvszekrény", amelynek köteteit érintőképernyőn lehet kiválasztani és az egyes könyvekről készített kisfilmeket vizitkártyával lehet aktiválni. De nemcsak mesélő könyvek, hanem mesélő festmények is lesznek a felújított kastélyban.
A lőkösházi Bréda kastélynak az elmúlt hatvan évben bizony a legnagyobb szüksége a tartósságra volt. S a próbát kiállta, talán nem véletlenül, hiszen Andrea Palladio híres vicenzai épülete volt tervezőjének példaképe. Ezért valójában nem is kastélynak, inkább villának kellene nevezni. Aprócska dombra emelt, négyszögletes épület, amelynek középső kupolás része a Pantheont idézi. Egy kastély álma Békés megyében | Élet sója. Bár az Oculus hiányzik, helyette manapság egy inga bizonyítja, hogy mégis mozog a föld. Az épületet megközelítő látogató minden oldalról az ókori oszloprendet idéző csarnokot pillantja meg. A kör alakú erkélyes hallba belépve érezzük át először Palladio hármas szabályának másik elemét, a szépséget. A villa befogható nagysága, az egymásból nyíló szobái, s a nagyobb helyiségekhez kapcsolódó teraszok a harmadik szabálynak is eleget tesznek, kényelmessé varázsolják az épületet. A szobákban járva, fülemen az audioguide-al, amelyen az egykori tulajdonosok és a kastély története hangzik fel, próbálom elképzelni az életet ebben a fantasztikus épületben.
A lebontott, elhordott nagyszénási Károlyi birtok híres "Cifra" kastélyának helyén ma sem nő az erdő, ellenben a Csabaszabadiban álló Beliczay kastély felújítását, parkjának rendezését példaértékű módon folytatja új tulajdonosa. A kastély utolsó urát, bajcay Beliczey Miklóst rendkívül megviselte, hogy a háború miatt szeretett otthonának elhagyására kényszerül, még gyermekeivel is megígértette: míg ő él, addig nem jönnek ide vissza. Békés megyei kastélyok. Halála után, a nyolcvanas évek elején gyermekei visszatértek Magyarországra, s bár szerették volna megvásárolni hajdani birtokukat, az elképzelést nem sikerült megvalósítaniuk. Romantikus vadászkastélyt építetett Kondoros határában Batthyány László Ybl Miklós és Pollach Ágoston tervei alapján, melyez agárház, hatalmas park, neoreneszánsz kupolás kápolna s romantikus intézői lak is csatlakozik. A birtokot később a gyulai gyertyagyáros, majd sertéskereskedő Geist Gáspár vásárolta meg építtetőjétől, akinek Petőfi Sándor öccse, István volt az intézője húsz esztendőn át.
A kastély előtti lépcsőn a capitoliumi farkas szobra áll, amely a család olasz származására utal. Sajnos az épületet csak kívülről lehet megnézni, de úgy mindenképpen érdemes hosszabban is megcsodálni. Egyébként, ha visszarepülnénk az időben, egy másik kastélyt is találnánk a parton. Bolza Pál fivérének, Gézának a kastélya a híd túloldalán állt. A leromlott állapotú kastélyt 1965-ben lebontották, helyét ma a főiskola kevésbé tetszetős kockaépülete foglalja el. További információk: Csáky-Bolza-kastély – Szarvas A város másik szép kastélyépülete az Anna-ligetben áll, és több elnevezésével is találkozhatunk, Csáky-kastélyként vagy Csáky-Benz-kastélyként is emlegetik. A park múltjában itt is a Bolza családod kell keresnünk, amelynek első képviselője Bolza Péter gróf volt, aki a 18. század végén vette feleségül a Szarvas környéki birtokok egyik örökösét. Az Anna-liget Batthyány Anna grófnőről kapta a nevét, aki férjével, Bolza Józseffel hozta létre a parkot a 19. század első felében. Később unokájuk, Bolza Anna, és férje, Csáky Albin gróf, vallás- és közoktatásügyi miniszter építették fel a ma is látható kastélyt, amely most a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság központjának ad otthont.
Sajnálatos módon egy betegség miatt elhunyt, és így a kastélyfelújítás félbe maradt. Az épületben már a villamos vezetékek részben be vannak fűzve, újra van csövezve a ház. Néhol új nyílászárók vannak beépítve. Vasbeton födém vagy egy részen új födém gerendák, amelyek eső esetén jelenleg áznak! Mivel a felújítás során a tetőszerkezet meg lett bontva, több helyen beázik. Pár éve tudomásom szerint gyulai mesterek lefóliázták a tetőt, de ez is szép lassan tönkremegy. Nagyon jó lenne, ha új gondos gazdája lenne a kastélynak Gyulavári Kastély, Gyula, Gyulavári A kastély történetében a vízrajzi és a domborzati adottságok jelentős szerepet játszottak. Korabeli térképek alapján megállapítható, hogy a kastély és az uradalom a Fehér-Körös által bezárt félszigeten helyezkedett el. Dr. Karácsony János: Békés Vármegye története c. munkájában találkozunk először a térséget érintő intézkedéssel: 1698. évben Lőwenburg János Jakab összeíratja és megbecsülteti a Körösök mentén elpusztult falvakat, és megveszi a Gyulavári, Kétegyházi, Várai és Keszi pusztákat.