Az alperes felülvizsgálati kérelemmel élt. A felülvizsgálati eljárás során a Kúria rögzítette, hogy az elővásárlási jog fennállt, ugyanakkor a szerződéskötők mulasztása miatt nem került bejegyzésre az ingaltan-nyilvántartásba. Az elővásárlási jogot annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése teszi dologi hatályúvá, mely esetben az adott bejegyzésre mindazokkal szemben hivatkozni lehet, akik a bejegyzést követően szereztek az ingatlanon jogot. Ennek elmaradása esetén az elővásárlási jog alapítására vonatkozó megállapodás csak kötelmi hatályú, csak az alapító okiratot aláíró felek egymás közötti viszonyában létesít jogokat és kötelezettségeket. Ebből eredően a szerződésből eredő jogok megsértésére is csak a szerződő felek hivatkozhatnak egymás közti jogviszonyukban, és érvényesíthetik az ebből eredő igényeiket egymással szemben. A Kúria ítélete szerint az elővásárlási jog megsértése miatt indított hatálytalansági perben jelentősége van a jogszerző jó- vagy rosszhiszeműségének, és ez esetben a jogszerző védekezhet azzal, hogy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett.
A jogeset tényállása szerint egy társasházi ingatlanban kisszámú lakás és garázsingatlan volt, melyeket a földhivatal külön-külön helyrajzi számon, külön tulajdonban tart nyilván. A társasház alapító okirata tartalmazta, hogy bármely garázs önálló (azaz nem az adott társasházban lakásingatlannal együtt) harmadik személy részére történő értékesítése esetén a többi lakásingatlannal vagy garázsingatlannal rendelkező tulajdonostársnak elővásárlási joga áll fenn. A tulajdonostársak az alapító okiratot a földhivatalhoz az iratok csatolása végett benyújtották, de a szerződéses elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyeztették be. Az egyik garázstulajdonos eladó önálló értékesítés keretében eladta a garázst egy harmadik személy vevőnek. Ugyanakkor a társasházi tulajdonostársakat, mint elővásárlási jogosultakat a vételi ajánlatról nem tájékoztatta. Sem az eladó, sem a vevő által megbízott, a szerződést ellenjegyző ügyvéd nem szerezte be a társasház alapító okiratát, így egyikük sem szerzett tudomást az elővásárlási jog fennállásáról.
Elővásárlási jog a társasházban – D. A. S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.
A Kúria az elővásárlási jog tárgyában több fontos döntést is hozott, ami nem könnyíti meg az eladó és a vevő helyzetét, ugyanakkor megerősíti az elővásárlásra jogosultak helyzetét – mondták el az Origónak a D. A. S. JogSzerviz szakértői. A társasházi közös tulajdon értékesítése során a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtási rendelete pedig azt rögzíti, hogy ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve, vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik, akkor főszabály szerint csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlási jogával nem kíván élni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben nem tulajdonostársnak értékesítjük a közös tulajdonba tartozó tárolót, garázsbeállót, akkor az összes tulajdonostárs nyilatkozatát be kell szereznünk, miszerint ők nem kívánnak élni az elővásárlási jogukkal, azaz nem lépnek a vevőnk helyébe.
A nyilatkozat helyett az is elegendő, ha igazoljuk, hogy elküldtük a felszólítást a kapott vételi ajánlattal, és mellékeljük ennek igazolására a levelünk átvételét igazoló tértivevényt, átvételi elismervényt. A jogszabály szerint abban az esetben, ha a jogosult, azaz valamelyik tulajdonostárs tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna a fentieknek a teljesítése, akkor a bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata, amelyben elő kell adni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket. Olyan esetekben, amikor több száz társtulajdonos van a társasházban, nem kis bonyodalmat tud okozni minden egyes jogosult nyilatkozatának a beszerzése. Egyfelől rengeteg idő, illetve a postai és ügyvédi költségek is tetemes összeget emészthetnek fel százas nagyságrendű megkeresés esetén. Ebből eredően sok esetben hivatkoztak és hivatkoznak a felek a jogszabály által említett rendkívüli nehézségre és/vagy számottevő késedelemre.