Nem a stressz öl meg, hanem az, ahogyan reagálsz rá. - Selye János A stressz jelenségét, valamint Selye János (1907-1982) magyar gyökerekkel is bíró, kanadai belgyógyász, vegyész kutatásait és felfedezéseit mutatják be az Orvostörténeti Múzeumban. Az izgalom biológiája - Selye János és a stresszelmélet dimenziói című időszaki kiállítás célja, hogy a stressz jelenségét tudományos, ugyanakkor a laikus látogatók számára is érthető szempontból járja körül. Selye János életrajza - Stressz elmélet - Stressz, depresszió, szorongás, pánik kezelése. A nemrégiben nyílt tárlat, mely október 31-ig látogatható a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban Budapesten, kitér Selye János stressz kutatásaira és felfedezésére, emellett érzékletesen bemutatja azokat a szerveket és stressz hormonokat (adrenalin, noradrenalin, kortizol), amelyek részt vesznek a stressz reakcióban. "Életünk része a stressz. Nemcsak mai, mindennapi és negatív értelemben, hanem pozitív, az élet kihívásaira válaszoló értelemben is... A legtöbb ember számára ma a mindennapi életben a stressz idegfeszültséget jelöl, és nem is gondol bele, hogy a biológiai stresszreakció a különböző stresszalapú betegségek előidézése mellett tulajdonképpen az élet fenntartását, az egészség helyreállítását is szolgálja. "
Azaz, ebben a kiállításban vizuálisan is érzékelhetővé, megfoghatóvá tesszük a stresszt. Törekszünk arra is, hogy Selye János különleges személyisége, tudományos és filozófikus szemléletmódja, iskolateremtő nagysága is kibontakozzon a látogatók előtt. Mindennek alapjául Selye János részben tudománynépszerűsítő, részben pedig tudományos műveit használjuk fel. Így a kiállítás szervezőerejét, narratíváját Selye gondolatai adják. Nem a stressz öl meg, hanem az, ahogyan reagálsz rá – fogalmazta meg a stressz legnagyobb kutatója, Selye János. A kiállítás célja az, hogy ezt a gondolatot tudatosítsuk látogatóinkban. Selye jános életünk és a stress test. Szeretnénk megmutatni a stresszt mindenféle manapság rárakódott sallang, misztikum nélkül. Szeretnénk megmutatni a stresszt mint biológiai jelenséget, mint az élet velejáróját, de ugyanakkor betegségek előidézőjét is. Szeretnénk megmutatni – és ez tulajdonképpen a kiállítás egyik legfontosabb, látogatóknak szóló üzenete –, hogy a stressz megérthető, kézben tartható jelenség is lehet.
Selye János: Stressz distressz nélkül (Akadémiai Kiadó, 1976) - Szerkesztő Fordító Kiadó: Akadémiai Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1976 Kötés típusa: Fűzött papírkötés Oldalszám: 150 oldal Sorozatcím: Korunk tudománya Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 19 cm x 13 cm ISBN: 963-05-1106-1 Megjegyzés: Néhány fekete-fehér fotóval és ábrával illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg "A stressz az élet sava-borsa" - mondja Selye János professzor. Enélkül nem élnénk vagy csak vegetálnánk. Xanax, Frontin, Rivotril, Sanval, Rexetin Blog : Az izgalom biológiája - Selye János és a stresszelmélet dimenziói - Dr. Kopácsi László pszichiáter, gyógyszer-leszokás specialista. Akkor hát miért káros a stressz, miért okoz fekélyt, szívbajt vagy a modern társadalom annyi más betegségét? Ezekre és a testi és szellemi egészség sok más, fontos kérdésére ad megnyugtató választ újabb művében Selye János, az "Életünk és a stress", az "In vivo" és az "Álomtól a felfedezésig" nálunk is népszerű szerzője. Félévszázados biológiai kutatómunkájának tanulságait alkalmazza az emberre mint társadalmi lényre, megmagyarázza a stressz élettani mechanizmusát, gyakorlati tanácsokat ad a káros stressz - a distressz - elkerülésére.
A szerző fizikus, a BME és az ELTE címzetes egyetemi tanára. A Qubiten a Kalandozások a fizikában címen futó sorozatának korábbi írásai itt olvashatók, további tudósportréit pedig itt találja. Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A legtermékenyebb viták nem a szabályos megszervezett szemináriumok, hanem olyan emberek előre át nem gondolt eszmecseréi, akik történetesen beszélgetni kezdenek arról, ami foglalkoztatja őket. Minél bonyolultabb műszerekre bízzuk magunkat, annál inkább fenyeget az a veszély, hogy megfigyelőképességünk cserbenhagy. Ha egy felfedezés idő előtt születik, majdnem bizonyos, hogy az emberek nem vesznek róla tudomást, vagy olyan ellenzéssel fogadják, amelyet nincs ereje leküzdeni, ezért a legtöbb esetben olyan, mintha meg sem született volna. Új Nő | Nyitólap. A kutatásban a kudarc sokkal gyakoribb, mint a siker…A kudarc tudomásulvételéhez szükséges erő a sikeres tudós egyik legértékesebb tulajdonsága, mert végeredményben ennek az erőnek köszönhet majd egy vagy két sikert a számtalan kudarc közepette, s akkor érdemes volt kitartani. A tapasztalat kétségkívül nagy előny, de nem szabad vakon bízni a tekintélyben. Az emlékezet nemcsak elraktározza az adatokat, hanem még ad is valamit hozzájuk: úgy látszik, hogy az anyag a tárolás folyamán érlelődik.