A novella időtartama másfél nap, amely Kis János egész életét is jelenti. A novella mint műfaj Gogol után annyiban változik hogy megrövidül, csak egyetlenegy mozzanatot emel ki a főhős életéből, ezen az úton halad előre, az orosz Csehov és a francia Moupassant és a 20 sz. elején Móricznál és végül eljut Örkény egyperces novellájáig. Szegény emberek Egy katona szabadságra érkezik, haza a frontról s azt tervezi, hogy szabadságideje alatt annyi pénzt keres munkával, hogy vissza tudja fizetni családja adósságát. Móricz Zsigmond Rokonok Elemzés – Ocean Geo. Amikor az első nap rádöbben ez képtelenség, elhatározza rabolni fog. Két gyermeket talál a kiszemelt házban, akiket úgy gyilkol le, ahogy a háborúban megszokta különös kegyetlenséggel. Csak hogy ezt a tettét saját felelősségére tette nem parancsolták neki, ahogy a háborúba tették, ezért ellenmondásba kerül saját magával. Ezt az állapotot nem képes feldolgozni és megbomlik az agya, s immár hibbantan mondja ki a szegények igazságát, hogy tudniillik nem a muszka van a másik oldalon, hanem a szegények az egyiken, a máik oldalon pedig a gazdagok.
Kopjáss István jellegzetes móriczi hőstípus, hasonló Matolcsy Miklóshoz ( A fáklya), Szakhmáry Zoltánhoz ( Úri muri), Bethlen Gáborhoz – az általa képviselt magasztos eszmék, a változtatás igénye és programja nem valósítható meg az őt körülvevő világban, így tragikus alak. Másrészről Móricz az ő sorsában is bemutatja a saját magánéletében megtapasztalt ambivalens házastársi viszonyt a magasba törő férfi és a realitások világához ragaszkodó asszony között. Más Móricz-regényekhez hasonlóan egyes szereplők (Martiny doktor, az alispán, a polgármester vagy maga Kopjáss István) monológszerűen – belső monológokban, de párbeszédekben is – foglalják össze a város és Magyarország politikai, gazdasági és szociális életének jellemzőit. Meglehetősen lesújtó a kép: az országos és a helyi vezetésben a közérdek helyett az egyéni (rokoni) érdekek munkálnak. A patriarchális alapokon nyugvó társadalom szükségképpen paternalista; protekción és korrupción alapuló világa a meglévő, látszólagosan demokratikus intézmények ellenére sem működhet demokratikusan.
A feleségéhez, Szentkálnay Linához és az alig ismert szépasszonyhoz (aki szintén rokon, Szentkálnay Magdaléna) való viszonya – a regényben bemutatott magánélete – tükörképe a közéleti szereplésének. A korábban megbecsült takarékos, a családjáért élő asszonyt hirtelen koloncnak érzi, aki visszatartja őt a szárnyalástól. Csak akkor látja magához illőnek, amikor új ruhában, az újonnan megismert társaságban vannak. A másik asszony az újonnan megnyíló lehetőségek jelképe: elegáns, intelligens és független. Linával szemben a valóság helyett az ábrándok, eszmények világát képviseli. Másrészről azonban Lina sokszor kimondja azokat az igazságokat (pl. a rokonok viselkedésével kapcsolatban, a városi korrupcióról), amelyek Kopjáss gondolataiban is megjelennek – ezzel is bizonyítva, hogy méltó társa –, de az a tény, hogy ő mondja ki, valamint szavainak bántó, sértő éle arra késztetik Kopjásst, hogy nyíltan vagy magában ellene szegüljön, és más "igazságokat" keressen.