A kifejlett lárvák a talajra vetik magukat, néhány centiméter mélységben bebábozódnak és áttelelnek. Júniusig a talajban maradnak és a hónap végén elkezdődik a legyek rajzása. A kártevőnek évente egy nemzedéke fejlődik. 5. kép 6. kép Ö sszegezve: A dió termésfeketedését tavasszal (főleg csapadékos időben) a Xanthomonas arboricola pv. juglandis nevű baktérium, júliustól pedig a nyugati dióburok-fúrólégy lárvái okozzák. Védekezés a dió xantomónászos és gnomoniás betegsége ellen a tavaszi hónapokban esedékes réztartalmú készítményekkel (pl. Kuprikol). Nagyszemű, papírvékony dió - Index Fórum. Az első permetezést virágzás előtt, a másodikat elvirágzás után, a következőket – csapadékos időben – tíznaponként tovább folytatjuk. A nyugati dióburok-fúrólégy elleni harcban a rajzás időpontjából indulunk ki. Mivel a rajzó egyedek már június végén megjelenhetnek, az első kezelést július elseje körül végezzük el és kéthetes időközökben legalább háromszor megismételjük. A rokon cseresznyelégy ellen engedélyezett készítményeket (Decis, Mospilan) használhatjuk felváltva.
A két légyfaj lárvái együtt is megtalálhatók. A korán lehullott diót mindig szedjük össze és semmisítsük meg, amíg még bennük vannak a légylárvák, javasolta az előadó. A dióburok-fúrólégy zöldessárga színcsapdával fogható, de a lapokat minél magasabbra kell kirakni az ültetvényben. Mitől feketedik a dió?. Rajzásmegfigyelésre nem alkalmas ez a csapda, a kártevő megjelenéséről ad hírt, ha jó helyre tettük. Német védekezési lehetőséget mutatott be ellene Kelemen Péter szaktanácsadó. A módszer lényege, hogy olyan fehérjetartalmú anyaggal keverjük össze az amúgy a dió védelmében engedélyezett rovarölő szert, amit a legyek szívesen megesznek. Ezzel maguk a kártevők fogyasztják el a rovarölő hatóanyagot. A kijuttatásához nem a megszokott apró cseppekre kell bontani a permetlevet, hanem nagyobb foltokban kell kijuttatni a lombra. A NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet újfehértói állomásán kezdtek foglalkozni a néhány éve fölbukkanó új jelenséggel, a dió csúcsáról induló és lassan az egész burkot beborító fekete foltossággal.
A fekete dió és a nyugati dióburok-fúrólégy Nem hallottak róla még nagyszüleink idejében Mag yarországon, mivel elsőként az 1980-as években jelent meg Európa területén, egész pontosan Svájcban, ezután 1997-ben találkoztak vele Szlovéniában, majd 1998-ban Olaszországban, 2003-ban Horvátországban, 2009-ben pedig már Ausztriában is. Mag yarországon az első példányai 2011-ben kerültek elő ennek az eredetileg Mexikóból és az Amerikai Egyesült Államokból származó kártevőnek. Sajnos Európa éghajlati adottságai és a tánövények széles körű előfordulása segíti a gyors terjeszkedést és a szaporodást. A dióburok-fúrólégy 8-10 milliméteres szárnyfesztávolsággal rendelkezik, barna alapszínű, fej e sárga, tora sötét, egy sárga félkör alakú folttal a pajzsán. Nézzük, mit tehetünk ellenük, a következő oldalon ezt fogom elmondani! A fotót Varga Szilárd készítette
Miért feketedik meg a dió Érdemes tudni, hogy a dió esetében összesen több mint ötven kórokozó és betegség jöhet számításba, de ezekből szerencsére csak kevés, ami igazán nagy bajt képes okozni. Érdekesség, hogy nagyszüleink még nem is beszéltek egyébként a diófa betegség eiről, a növényvédelmi teendőiről még annyit sem, ez pedig nem véletlen. Ma viszont sokirányú tevékenységet kell folytatni annak érdekében, hogy egészség es legyen az állományunk. A termésburok barnulását, feketedését, korhadását, rothadását, a termés elhalásáért több kórokozó is felelős lehet, leginkább baktériumok és gombák azok, amik kiváltották a folyamatot. A kórokozók ismertek voltak, viszont a probléma pontos megközelítése és a lehetséges védekezés ek megfoganatosítása nem volt egyszerű. Főleg, hogy az elmúlt években már nemcsak gombás és baktériumos fertőzésre kellett gondolni, hanem rovartani kérdésre is. A tavaly évben, de leginkább idén derült ki, hogy a legnagyobb gondot az egyre széles körben elterjedő dióburok-fúrólégy jelenti, ismerkedjünk is meg vele közelebbről!
A dióburok feketedését napjainkig baktériumos betegség okozta, de újabban más károsítók is megjelentek, gombák és rovarok is hasonló tünetet okoznak, ami tüzetesebb vizsgálattal különböztethető meg. A xantomónászos betegség mellé társult a nyugati dióburok-fúrólégy kártétele, illetve nem sokkal a szüret előtt gombafajok fertőzik a diót. Mindezekről a FruitVeB vásárosnaményi tanácskozásán esett szó. A termésburokra petét rakó dióburok-fúrólégyről Vétek Gábor, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Rovartani tanszékének munkatársa elmondta, hogy 2011-ben találták meg először Nyugat-Magyarországon, majd 2017-ben lépte át a Duna vonalát és tavaly megtalálták Tuzséron is. A kártevő lárvái a dióburok belsejében rágnak, és az idővel megfeketedik és a dióhéjra tapad, de a legnagyobb baj az, hogy a dióhéj is fekete lesz, még megtisztítani sem lehet a folttól. A légy kifejlett lárvái 6-7 milliméteres, sárgás nyüvek, bábozódni a talajra vetik magukat. Hasonló a kárképe a nem kizárólag a dión táplálkozó dióburok-gabonalégynek is, de annak a lárvái kisebbek, opálosan fehérek, és a dióburokban bábozódnak.