Történelmi balladái ugyanis nagyrészt allegorikus jelentésűek. Arany nagykőrösi balladáit különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk: Szerkezete szerint: egyszólamú, lineáris ( Ágnes asszony) többszólamú, párhuzamos ( Szondi két apródja) Íme az teljes anyaga Arany János balladái témában Arany János balladák: is foglalkozik a témával Talán hallottad a történetet, hogy amikor Ferenc József Magyarországra látogatott, Aranyt is felkérték a királyt üdvözlő vers megírására. Arany ezt elutasította, de helyette megírta A walesi bárdok című zsarnokellenes balladát. A kortársak Arany balladáit tartották az életmű csúcsának. A modern ballada kisepikai műfaj: "Tragédia dalban elbeszélve". Hogy miért? A nagykőrösi korszakból való Ágnes asszony című balladán mutatom meg. Történetet mesél el: "Összenéz a bölcs törvényszék Hallatára ily panasznak. Csendesség van. Hallgat a száj, Csupán a szemek szavaznak. " Lírai részekkel: "Nosza sírni, kezd zokogni, Sűrü záporkönnye folyván: Liliomról pergő harmat, Hulló vizgyöngy hattyu tollán. "
Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis Arany János nagykőrösi balladái - Cikkcakk Arany János élete és a nagykőrösi balladák - Hasznos tételek Arany jános nagy kőrösi balladái Arany János balladái - Magyar tételek Arany János Balladamondó verseny eredményei 2017. Arany balladáinak csoportosítása 1, Keletkezési idő szerint: - Nagykőrösi ballada (1851- 1860) Pl: A walesi bárdok, Ágnes asszony- Őszikék ballada (1877) Pl: Tengeri-hántás 2, Téma szerint: - Történelmi balladák Pl. : Szondi két apródja, A walesi bárdok, V. László - Lélektani balladák Pl: Ágnes asszony 3, Szerkezet szerint - Egyszólamú (cselekmény egy szálon fut) Pl: A walesi bárdok - Többszólamú (cselekmény több szálon fut) Pl: Szondi két apródja - Körkörös Pl: Ágnes asszony Ágnes asszony Balladatípusa: Nagykőrösi, lélektani, körkörös Téma: Bűn és bűnhődés Szerkezet: 1-4 vsz: Helyszín patak partja Ágnes véres lepedőt mos a patakban. Gyanúsan viselkedik, mintha titkolna valamit. A történet néhány óra alatt játszódik le. 5-19 vsz: Ágnest a törvény elé viszik, majd kihallgatják, ahonnan nem engedik haza, de a sírása miatt megengedik, hogy haza menjen kimosni a véres foltot.
A romantika ás a romantikát elvető kor határán alkotott, költészetében mindkettő irodalmi törekvést megszólaltatta. Ugyanakkor költői életműve, magatartása folytatója a klasszicizmusnak is. Bár Arany erősen lírai alkat, pályája az epikával indul, és az egész életművében jelen van. Arany János 1817-ben született Nagyszalontán. Tanulmányait szülőfalujában kezdte meg, majd debreceni kollégiumban folytatta – itt már túl volt első költői szárnypróbálgatásain. Segédtanító, jegyző lesz, megházasodik (Ercsey Julianna). 1845-ben megírta az Elveszett Alkotmány t. A Kisfaludy Társaság komikus eposzra hirdetett pályázatot, így beküldte és megnyerte a pályázatot. Kirobbanó sikert nem aratott ("többi között legtűrhetőbb"). Ágnes asszony: '53-ban írta meg, a témát a népéletből vette. Geszten gyakran látott egy csendes őrült parasztasszonyt, aki egész nap a patakban mosott. A költemény a szeretőjét férje megölésére bíztató asszony tragédiáját mutatja be, bűnrészese a gyilkosságnak. A gyilkosság után a patakban mossa ki a véres lepedőt, melyen férje vérfoltja volt.
Igazi sikert, elismerést és Petőfi barátságát az 1846 nyarán írt Toldi hozta meg számára. 1847-ben ismét megnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját. Az 1848-as forradalom - rövid ideig nemzetőr volt, majd BM-i fogalmazó lett Debrecenben és Pesten. Az orosz beözönlés után bujdosnia kellett. Elveszítette állását, Világos pedig még az anyagi összeomlást is jelentette. Fél évig Geszten, a Tisza családnál nevelősködött. 1851 őszén tanár lett a nagykőrösi főgimnáziumban. Egyre többet szenvedett a testi ill. lelki problémái miatt. 1860-ban Pestre költözött, ahol a Kisfaludy Társaság igazgatója lett. Bekapcsolódott a pesti irodalmi és politikai életbe. Folyóiratokat indított: Szépirodalmi figyelő, Koszorú. 1865-ben az MTA titkára lesz, 1870-ben főtitkára. 1863-ban meghalt Juliska, emiatt sokáig elhallgatott benne a költő. 1876-ban lemondott a főtitkárságról, az 1877-es boldog nyarat a Margit-szigeten töltötte. Ekkor írta titokban, nem a nyilvánosság elé szánta az Őszikék (kapcsos könyv) verseit.
Az Ágnes asszony (1853) például a skót és erdélyi népballadákkal rokonítható népi jellegű alkotás, az V. László (1853) a shakespeare-i drámai hatásokat idézi idősíkváltásaival és fokozottan párbeszédes jellegével, a Zách Klára (1855) pedig a históriás énekek hagyományát folytatja. Epika, líra, dráma. A ballada összetett verses formájú kisepikai műfaj, amelyben drámai és lírai elemek is felismerhetők. A balladák történetet mesélnek el, mint például az eposzok, de az öreg műfaji nagytestvérnél sokkal rövidebbek és tömörebbek. Koncentráltságuk egyik letéteményese a közismert " balladai homály ", vagyis a cselekmény szaggatott elővezetése, melynek során sokszor pillanatnyi kimerevített jelenetek követik úgy, hogy a közben eltelt időre nem utal semmilyen szövegrész direkt módon: azt a kontextus megértésével rekonstruálja a figyelmes olvasó. A jelenetezés már jellegzetesen drámai vonás, ahogy a párbeszédesség is, amely a lírai én áttételességét, szerepbe kerülését és hangjának megtöbbszöröződését is eredményezi.