Ezen a napon hunyt el, majd később ugyanekkor robbantották fel vitéz jákfai Gömbös Gyula (1886-1936) szobrát Budapesten. A császári és királyi (k. u. k. Gömbös gyula | Sulinet keresés. ) vezérkari tiszt, magyar királyi szolgálaton kívüli gyalogsági tábornok, politikus, országgyűlési képviselő, titkos tanácsos, honvédelmi miniszter, 1932-től haláláig a Magyar Királyság miniszterelnöke volt. Kétségtelen, hogy Gömbös megosztó személyiség volt, hisz még 1918 végén sem akarta feladni a háborút. Wekerle Sándornak írt emlékiratában a magyar hadsereg újjászervezésével, a tartalékosok és a "fölöslegessé vált" haderő mozgósításával magyar szempontból még megmenthetőnek tartotta a helyzetet. Még az őszirózsás forradalom után is tett kísérletet a magyar területek megmentésére; ezen lépések egyike vezetett a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) megalakulásához 1919. január 19-én, a Gólyavárban. Károlyi Mihály, majd Berinkey Dénes polgári demokratikusnak mondott vörös-közeli kormánya felismerte, hogy a fegyveres MOVE potenciális veszélyforrás a forradalomra nézve.
Támogatta Horthy kormányzóvá választását. 1921 októberében, a második királypuccs idején fontos szerepet játszott a visszatérö IV. Károly király csapataival szembeszálló kormányhü erök (elsösorban az egyetemi zászlóaljak és a budapesti helyörség) mozgósításában, és a budaörsi csatában. 1924-ben néhány elvbarátjával (pl. Eckhardt Tibor, Bajcsy-Zsilinszky Endre) együtt kilépett az Egységes Pártból (EP) és megalakította a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédö) Pártot, mely ezután a kormánypárt (EP) jobboldali ellenzékeként volt jelen a Nemzetgyülésben. 1928-ban ismét az EP tagja lesz, majd a kormányba is bekerül hadügyminiszterként. 1929-ben Horthy szolgálaton kívüli tábornokká nevezte ki és Gömbös ekkor felvételt nyert a Vitézi Rendbe (innentöl teljes neve vitéz jákfai Gömbös Gyula). 1932 október 1. – Vitéz Jákfai Gömbös Gyula alakít kormányt Magyarországon. Hadügyminiszterként tartózkodott a politizálástól, és sokat tett a hadseregfejlesztés érdekében. Miután a nagy gazdasági világválság hatására Bethlen és Károlyi Gyula kormánya is megbukott, 1932. október 1-jén a határozott programmal fellépö Gömböst miniszterelnöknek nevezik ki.
a háború után kiszabott jóvátételi fizetések elengedése vagy a felvett kölcsönök fizetési kötelezettségének a mérséklése. A külpolitikai sikerek és a nyomukban járó kereskedelmi szerződések 1934-re konszolidálták a Gömbös-kormány belpolitikai helyzetét. Az osztrák, olasz és német piac megnyílása segített a magyar gazdaságnak kilábalnia a válságból. Ennek kézzelfogható eredményei voltak a megindult beruházások, a kommunális és szociális fejlődés, a lakosság életkörülményeinek javulása. A külpolitikai sikerek pedig részben enyhítették a trianoni kudarcélményt. Miután Gömbös helyzete konszolidálódott, hozzálátott a kezdettől fogva tervezett szerkezetváltás megvalósításához, a konzervatív-liberális bethleni szisztéma helyett egy új, keresztény-nemzeti tekintélyuralmi állam létrehozására törekedett. [Gömbös Gyula kormánya az eskütételkor a miniszter... | Képcsarnok | Hungaricana. Ezt azonban sem Horthy, sem a hagyományos vezetőréteg nem támogatta. Ennek következtében 1936 elején Gömbös Gyula menesztése eldöntött tény volt. Ezt Horthy csak a miniszterelnök halálos betegségére tekintettel halogatta.
1924-ben néhány elvbarátjával (például Eckhardt Tibor, Bajcsy-Zsilinszky Endre) együtt kilépett az Egységes Pártból és megalakította a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Pártot, mely ezután a kormánypárt jobboldali ellenzékeként volt jelen a Nemzetgyűlésben. 1928-tól kezdődően — a Fajvédő Párt általa történő feloszlatása után — ismét belép az EP-be. A honvédelmi államtitkári és a hadügyminiszter posztok betöltése, valamint Bethlen és Károlyi bukása után a határozott programmal fellépő Gömböst nevezte ki Horthy hazánk miniszterelnökévé, ezen tisztségét pedig egészen 1936-os haláláig töltötte be. A magyar parlamentáris gyakorlatban szokatlan módon Gömbös kormányprogramját — precíz katonaként — írásban és pontokba foglalva hozta a nagy nyilvánosság tudtára. Gömbös-kormány A 95 pontból álló ún. Nemzeti Munkaterv mindenki számára érthetõ volt és vonzereje éppen abban állhatott, hogy a kormány működése közben bárki számon kérhette annak elmaradását. Az anyagot Gömbös és közvetlen baráti köre dolgozta ki, számos propagandisztikus elemet tartalmazott ugyan, de legalább "program" volt.
Ezek mellett a terv megígérte a pénzügyi válság felszámolását, értékálló magyar pénzt, de egyúttal azt is, hogy növelni fogja a szociális juttatások mértékét. A gazdaságban az érdek-képviseleti rendszer híve volt Gömbös, az életképes iparágak fejlesztését elengedhetetlennek tartotta. Egy másik pont a termelés és a fogyasztás összhangba hozásáról szólt, a kis-és középvállalkozásokat szintúgy támogatta a Munkaterv. A munkanélküliséget is le akarta küzdeni, de a segélyezésnek nagy ellensége volt. Tervszerű mezőgazdasági termelést óhajtott bevezetni, mely képes a nagy mennyiségű exportra. Ehhez kapcsolódik az új kereskedelmi politika is, amely külföldi felvevő piacok szerzését jelentette, hogy az ország képes legyen eladni az exportra kínált minőségi termékeit. De fejlesztés alá került a pontokban a vasúthálózat és az úthálózat is. A gépjármű- és légi-forgalmat is modernizálni akarták, az új tervszerű vezetés igényei szerint. Végezetül a család, a nemzet, a vallás védelme is megjelenik a pontok között.
A 95 pontból álló ún. Nemzeti Munkaterv mindenki számára érthetõ volt és vonzereje éppen abban állhatott, hogy a kormány működése közben bárki számon kérhette annak elmaradását. Az anyagot Gömbös és közvetlen baráti köre dolgozta ki, számos propagandisztikus elemet tartalmazott ugyan, de legalább "program" volt. Fő célként "az öncélú nemzeti állam" létrehozását és a társadalmi jólét megteremtését tűzte ki, ami a külpolitikában revíziót, a belpolitikában pedig korporatív — az osztályellentéteket feloldó — antikapitalizmust jelentett. Ennek érdekében erős kormányzatot, az állam intézményeinek racionalizálását, titkos választásokat, új típusú gazdaság- és kultúrpolitikát, hitelt, illetményrendezést, munkaalkalmat, földreformot, illetőleg szociális gondoskodást ígért. Miniszterelnökségének első két évében Gömbös jelentős politikai sikereket ért el. "Bizalomerősítő" lépései között már a hatalomra kerülését követő héten megszüntette a statáriumot. Felismerte ugyanis, hogy a rendszert nem fenyegetik olyan tömegmozgalmak vagy szervezkedések, amelyekkel szemben indokolt lenne a rögtönbíráskodás fenntartása.
Kormányföként elmondott elsö beszédében feladta korábbi fajvédö elveit, s - ahogy ö fogalmazott - minden nemzeti érzelmü zsidó honfitársát testvéréül fogadott. Szavát megtartotta: az egyre inkább antiszemitává váló Európában (Nürnbergi-törvények - 1935) Gömbös miniszterelnökségének négy éve alatt (1932-1936) Magyarországon egyetlen zsidótörvény sem születik. Kormányra lépését követöen kidolgozta kormányprogramját, a 95 pontos Nemzeti Munkatervet (kritikusai azzal élcelödtek, hogy nem volt képes 100 pontos programot fogalmazni, holott Gömbös, mint hithü evangélikus, a 95 pontot nagy példaképe, Luther Márton Wittenbergben kifüggesztett, a reformációt meghirdetö irata tiszteletére tartotta meg), amit publikált is. A Nemzeti Munkaterv a közjogi, államigazgatási, gazdasági, kulturális stb. berendezkedés átalakítását, racionalizálását és korszerüsítését hirdette meg, szociális, és a parasztság helyzetét javító intézkedéseket helyezett kilátásba. A gazdaság helyzetén protekcionizmussal és exportösztönzéssel kívánt javítani, amiben nagy segítségére voltak tehetséges szakminiszterei, a gazdasági tárcát vezetö Imrédy Béla és a külügyek élén álló Kánya Kálmán, valamint késöbb a kormányba bekerült Kozma Miklós, Darányi Kálmán és Bornemisza Géza is.