Amikor mindenki szétszóródott, Nikolai Grigoryevics arra gondolt, hogy milyen szavakkal közelít minden ember a sírhoz. És úgy döntött, hogy a feliratnak közvetlen fellebbezést kell tartalmaznia az elhunytnak. Egorychev telefonálta Mikhalkovot, és arra a következtetésre jutottak, hogy a gránitlemezen meg kell jelennie a vonalat, amelyet ma megfigyelhetünk. ma 1997-ben, december 12-én a rendelet aláírására került sor. Oroszország elnöke, amely szerint a tisztelet őr átkerül a Lenin mauzóleumról az ismeretlen katona sírja helyére. Minden óra, változik az őr. 2009-ben, november 17-én a 1297 elnöki rendelet szerint a temetés a katonai dicsőség nemzeti emlékművé vált. 2009. december 16. és 2010. február 19. között az emlékmű újjáépítés tárgyát képezte, amelyhez a becsületvédő nem került kiállításra, és ideiglenesen megszüntették az ismeretlen katona katona sírjához való hozzárendelést. 2010. február 23. Örök tűz visszatért az Alexander Gardenbe, Dmitrij Medvegyevet, majd az Orosz Föderáció elnökét.
Eric Ciotti keményebben fogalmazott. Azzal vádolja az államfőt, hogy ő "nemzeti identitásunk eltörlésének elnöke". "Európai vagyok, de elsősorban francia " – fogalmazott Ciotti. A máskor megosztott jobboldal, melynek sorain belül a Köztársaságiak rituális gyakorisággal határolódnak el a másik konzervatív párttól, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléstől (RN), az egykori Nemzeti Front (FN) utódpártjától, most kivételesen egységes fellépést produkált. Sok lúd… "Felháborít, hogy a francia zászlót az Európai Unió zászlója váltotta fel a Diadalív alatt, az ismeretlen katona sírja fölött. Ez a provokáció sérti azokat, akik Franciaországért harcoltak. Kérem Emmanuel Macront, állítsa vissza nemzeti zászlónkat! " – írta Twitter-bejegyzésében a Marine Le Pen, az RN elnökjelöltje. A politikus jelezte, hogy a kérdésben az államtanácshoz fordul, követelve a zászló kihelyzéséről szóló döntés felfüggesztését. Határozott hangnemben reagált és felháborodását fejezte ki az elnöki posztért szintén induló Eric Zemmour is.
Az első világháborúban mintegy 8, 5 millió ember pusztult ott a frontokon. Ez a világháborúban mozgósított 65 millió katona 13%-a, azaz a háborúban résztvevő majdnem minden hetedik embert megölték. "Az első világháború vezette be a tömeges halálnak azt az iparszerű termelését, amit a második vitt könyörtelen tökélyre" – írta John Keegan hadtörténész. Akárcsak ő, sokan vélik úgy, az első és a második világháború valójában egy és ugyanaz a háború volt. Az első világháború tele volt óriási hadseregek által nagy emberveszteséggel megvívott felörlő csatákkal. 1916-ban különösen sok volt ezekből a borzalmakból. Amit nekünk, a Monarchia népeinek és az olaszoknak az isonzói csaták jelentettek, vagy franciáknak és németeknek jelentett Verdun ("a vérszivattyú"), az lett az angoloknak a Somme folyó melletti csata vagy inkább csaták. Soha annyi brit nem pusztult bele egyetlen katonai offenzívába sem, mint ebbe. A világháborús áldozatok azonosítását sok minden nehezítette. Az aknák, robbanólövedékek, a tüzérség pokoli hatékonysága nagyban akadályozta a holttestek azonosítását, a megölt katonákból sokszor alig maradt valami.