`1\ dm^3 = 1000\ cm^3=1000·1000\ mm^3` `V=("0, 108"·1000·1000)/(2700) mm^3=(108000)/(2700)mm^3=40\ mm^3` Ha tudnánk a huzal hosszát, már ki tudnánk számolni a keresztmetszetet, de nem tudjuk. Ha mondjuk a keresztmetszete `A\ mm^2` a hossza pedig `ℓ\ "méter"`, ami `ℓ·1000\ mm`, akkor a térfogata: `V=A·ℓ·1000\ mm^3` `40 = A·ℓ·1000` Az `ℓ` hossz a teljes négyzet kerülete. Ha egy oldal hossza `a` méter, akkor `ℓ=4a`: `40 = A·4a·1000` `1/(100) = A·a` Azért `mm^2`-rel mondtam a keresztmetszetet és méterben a hosszat, mert a fajlagos ellenállást úgy érdemes számolni. Ugyanis a fajlagos ellenállás olyan huzalnak az ellenállása, aminek a keresztmetszete `1\ mm^2` a hossza pedig 1 méter. Anyagok és tulajdonságaik – HamWiki. Most pl. az alumínium fajlagos ellenállása `ρ="0, 028"(Ω\ mm^2)/m` (vigyázz: a sűrűségnek meg a fajlagos ellenállásnak is `ρ` vagyis 'ró' a jele, de nem szabad összekeverni őket. ) Ez azt jelenti, hogy ha alumíniumból csinálunk egy 1 méter hosszú és 1 mm² keresztmetszetű huzalt, akkor 0, 028 Ω lesz az ellenállása.
Ezek jöttek tehát ki: `A·a=1/(100)` ------------- `A·(100·A)=1/(100)` `A^2=1/(100)^2` `A=1/(100)`, ami négyzetmilliméter volt. Ez a válasz az a) kérdésre. A négyzet oldala pedig: `a=100·A=100·1/(100)=1`, ami méter volt. De nem ez volt a b) kérdés, hanem a huzal hossza, ami tehát 4 méter.
Mi történik a karmesteren belül? Az elektronok, amelyeket az elektromos tér erőssége szakad el a pályájuktól, rohanni kezd a pozitív pólusán. Itt vagy az elektronok irányított mozgása, vagy inkább az elektromos áram. Mozgásuk útján azonban a kristályrács csomópontjaiban lévő atomok és az atomjuk köré forgó elektronok ütköznek. Ebben az esetben elveszítik energiájukat és megváltoztatják a mozgás irányát. Most a "karmester ellenállása" kifejezés jelentése valamivel világosabbá válik? Ezek a rácsos atomok és a körülötte forgó elektronok ellenállnak az elektromos mezőnek az orbitaikból szakadt elektronok irányított mozgásából. De a vezetõ ellenállásának fogalmát általános jellemzõnek lehet nevezni. Pontosabban, minden vezeték jellemzi az ellenállást. Alumínium fajlagos ellenállása. Réz is. Ez a jellemző minden egyes fém esetében egyedi, mivel közvetlenül függ a kristályrács alakjától és méreteitől, és bizonyos mértékig a hőmérséklettől. Amikor a vezeték hőmérséklete megemelkedik, az atomok intenzívebb rezgést hajtanak végre a rácshelyeken.
De ennél sokkal többet is jelent a fajlagos ellenállás, elmagyarázom: - Ha dupla olyan hosszú a huzal, akkor az elektronoknak dupla hosszú úton kell végigküzdeniük magukat, tehát az ellenállás is dupla annyi lesz. Ezért a fajlagos ellenállást szorozni kell a huzal hosszával, ha a valódi ellenállást akarjuk számolni. - Aztán ha dupla olyan keresztmetszetű a huzal, akkor az elektronok kétszer akkora helyen tudnak haladni, ezért fele annyi lesz az ellenállás. Ezért a keresztmetszettel osztani kell a fajlagos ellenállást, hogy a valódi ellenállást megkapjuk. Kábelek, vezetékek - Az alapok - I&I Services. Vagyis egy `ℓ` méter hosszú és `A` mm² keresztmetszetű huzalnak az ellenállása így számolható: `R=ρ·ℓ/A` Most a négyzet egyetlen oldala (aminek az ellenállása `R_1`) olyan huzal, aminek a hossza `a` méter: `R_1=ρ·a/A` `"2, 8"\ Ω = "0, 028"(Ω\ mm^2)/m · a/A` A mértékegységeket el is hagyom, mert a hossz méter lesz, a keresztmetszet meg mm², amikhez pont illeszkedik a fajlagos ellenállás mértékegysége: `"2, 8" = "0, 028"· a/A` `"2, 8" / "0, 028"= a/A` `a/A = 100` `a=100·A` (Itt is ne zavarodj bele, hogy az `A` a jele az ampernek, de itt persze most a keresztmetszetet jelenti. )
Megtalálható a palettán egyszerű PVC szigetelésű beltéri formátumban, földkábelként, és feszítőszállal szerelt verzióban is. Mi a különbség a sodrott és a tömör vezetővel szerelt kábelek között? Épületek villanyszerelése esetében a számottevő különbség csak a mechanikai tulajdonságaiban van a két kábel/vezeték között. Ahol nem indokolt a sodrott vezetőjű kábel szerelése, ott célszerű a tömör használata, mivel jóval egyszerűbben és gyorsabban szerelhető ezekkel a legtöbb eszköz. A sodrott erű vezeték bekötésénél az esetek többségében szükséges ellátni a vezeték végét érvéghüvellyel, amivel biztosítható, hogy az elemi szálak ne lógjanak ki a csatlakozási pontból, és a kontaktus megfelelő legyen. Egy csavaros kötés esetében a sodrott erű vezeték érvéghüvely alkalmazása nélkül valószínűleg nem a teljes felületén fog érintkezni. A vezetékek és kábelek vastagságát a vezető ér keresztmetszete alapján választjuk ki.. Szükséges keresztmetszet meghatározása Az adott áramkör vezetékeinek a méretezésénél sok szempontot kell figyelembe venni. A várható maximális terhelés, a feszültségesés, a mechanikai szilárdság és a melegedés az, amivel egy épület villanyszerelésénél számolni kell.