A kis lélekharang megkongatásával fokozhatjuk a magasztos hangulatot. A 2011-ben átadott, Szent Koronát formázó kiállító- és kilátóépület több szinten ad helyet kiállításoknak. Korabeli fegyverek mellett egy digitális terepasztalt is láthatunk. A felső szinten lévő kilátóból felülnézetből csodálhatjuk meg a virágot formázó sírkertet. 2012-ben hivatalosan is Nemzeti Emlékhellyé nyilvánították.
A kupola formájú felső szint időszaki tárlatoknak ad helyet, valamint az idelátogató vendégeknek lehetőségük nyílik a magasból megtekinteni a virágot formázó sírkertet. Tel. : +36 69/382-130 +36 20/918-2779 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. GPS: N45. Felnyitják a mohácsi csata tömegsírjait | 24.hu. 942869 E18. 646899 Nyitva tartás: a hét minden napján 9:00-18:00-ig Jegyárak: Felnőtt 1800 Ft/fő diák: 1500 Ft/fő Előzetes bejelentkezéssel: felnőtt 1500 Ft/fő, diák 1200 Ft/fő
A régészek és antropológusok csak akkor tudnak az érdemi munkába belekezdeni, amikor azt az időjárás is megengedi. A Nemzeti Emlékhelyen a látogatók is figyelemmel kísérhetik a régészek munkáját Fotó: Polyák Attila - Origo A kutatási program és a feltárás minden egyes eseményét előzetesen egyeztetik a Nemzeti Örökség Intézetével, ám a feltárások és a kutatások ideje alatt a Nemzeti Emlékhely változatlan nyitvatartási idővel a szokott rendben működik tovább. Ráadásul a tervek szerint a feltárás plusz látványosságként épül majd be az emlékhely mindennapjaiba, hiszen a régészek egy időben dolgoznak majd az oda érkező látogatókkal. Interaktív kiállítást is terveznek a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyre Fotó: Polyák Attila - Origo A 2025-ig tartó munkálatokat az emlékhely fenntartója, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság az Agrárminisztérium támogatásával kezdeményezte és finanszírozza. Nemzeti Emlékhely Mohács | CsodalatosMagyarorszag.hu. A feltárásokat a Janus Pannonius Múzeum régészei és a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusai végzik. Ezzel a magyarság egyik legfontosabb sorsfordító történelmi eseményét szeretnék a legújabb antropológiai, régészeti, történészi kutatások eredményeit felhasználva, egy új megközelítésből bemutatni.
Az erdő egy ponton megtörik, délnyugaton fenyegető tőrként hasít belé a feketefenyőkből ültetett ék, mely a végzetes török támadást jelképezi. Az emlékhelyen vezető sétányok szintén jelképes mondanivalóval rendelkeznek: a koncentrikus köröket formáló, önmagukba visszatérő utak a park, és egyben a mohácsi kálvária körüljárását teszik lehetővé a látogatók számára, feloldozást, megoldást nem rejt magában. A tömegsírok között II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott sírjeleit láthatjuk – Kő Pál, Kiss Sándor, Király József és ifj. Szabó István alkotásait. Mohácsi csata emlékhely. Láthatjuk a Regős szélhárfáját, az angyalszárnyú Mária királynét, csatabárdokat, buzogányokat, kiegyenesített kaszákat, és a csatában elpusztult lovakat megidéző lófigurákat. A sötétbarna faragások sűrűjében állva szinte hallani a csata zaját, a lovak patájának dübörgését.
A politikus elmondta, hogy mind a kiáltványt, mind az azt aláírókkal egyeztetett, a következő hat évvel kapcsolatos előzetes terveket eljuttatja a kormányzatnak, hogy elindulhasson a felkészülés a 2026-os évre és a felvezető időszakkal kapcsolatos eseményekre, programokra, beruházásokra. A kiáltvány teljes szövege: "MOHÁCS 500 (1526-2026) Kiáltvány A mohácsi síkságon 1526. Végre láthatóak a mohácsi csata hőseinek arca. augusztus 29-én világtörténelmi jelentőségű csata zajlott le II. Lajos keresztény és Szulejmán muzulmán seregei között. A tragikus vereség folytán az egykor erős Magyar Királyság és vele a magyar-cseh-lengyel Jagelló-államszövetség meggyengült, Szulejmán Oszmán Birodalma másfél évszázadra meghatározó politikai erővé vált Európa közepén, s megnyílt a tér a Habsburgok előtt, akik közel négyszáz évre a közép-európai térség urai és világhatalmi tényezők lettek. A Magyar Királyság többé nem tudta betölteni történelmi hivatását Közép- és Délkelet-Európában, Krakkó pedig elszakadt Buda és Prága érdekközösségétől. Mohács egyszerre közép-, délkelet-európai és magyar sorsforduló: Kelet és Nyugat győzelme a Jagelló Közép-Európa felett.
A külső körgyűrűt 10000 tiszafa övezi. A törökök támadásának helyét feketefenyőből kialakított ék jelképezi. Az V. tömegsírnál a halottakat eltemető Kanizsai Dorottya szobra őrködik. Kanizsai Dorottya a Siklósi vár urának, Perényi Imrének a második felesége volt. Mostoha fiának, Perényi Ferenc püspöknek a holttestét keresve, a környék papjai és 400 jobbágya segítségével közös sírba helyezte az elesett hősöket. Az emlékparkban Kő Pál szobrász révén megjelenik a csata összes résztvevője: névtelen vértes vitézek, pajzsos gyalogosok, Tomori Pál, a Csele-patakba fulladt II. Lajos, fegyverek, buzogányok, bárdok, számszeríjak, földre zuhanó lovak, szélhárfát tartó regős. A sírjelek a magyar fejfakincs hagyományos motívumait követik. A vörös szín az erőszakos halálra utal. Az egyesenesen álló fejfák a csatából távol maradt erdélyieket vagy magát Erdélyt jelképezik. A székely kopjafa Vargyasi Sütő Béla erdélyi szobrászmûvész alkotása. 1990-ben Mayer Mihály pécsi püspök áldásával keresztet állítottak, jelezve, hogy a hazánk védelmében elesettek keresztények voltak.