A tó vizéből hajdan negyvenegy szent sziget emelkedett ki, közülük a legnagyobb Isla del Sol, a Nap szigete. Challapampa nevű falucskájában található egy kőlabirintus, amely az inka papok gyakorló központja lehetett. S a szigeten ered az az ősi forrás, amely Yumani kőkútjához vezet. A faluból 206 inka lépcső vezet fel a kúthoz, amely a legenda szerint az Ifjúság Forrása. A táj misztériuma a legmagasabb pontján, a négyezer méter magasan fekvő világítótoronynál élhető át a legintenzívebben, akkor, mikor a nap utolsó sugarai alámerülnek kék vízben. De a titkok ott rejtőznek, ahová a nap sugarai már nem érhetnek el. A legszebb romvárosok - Choquequirao, Dzseras, Délosz, Koh Her, Toniná. Inka és spanyol legendák sora szól arról, hogy az ősi civilizációk sokkal több emléke lakozik a Titicaca tó mélyén, mint amennyit a tóparton és a szigeteken ma megcsodálhatunk. A spanyolok által elveszített aranyakról, a víz alatti városról, amelyet Wanaku néven említenek, ősi paloták tornyairól, amelyeket a halászok láttak hajdan, amikor csökkent a tó vízszintje. De senki se hitt a szavuknak… Vagy mégis?
A spanyol Viracocha néven írt erről az entitásról. Sarmiento Gamboa, a krónikás elismertje, aki erről a témáról írt, Viracocha jelentése "tengeri zsír vagy hab". Ezt azért vonta le, mert a kecsua nyelvben a "wira" jelentése "kövér vagy zsíros", míg a "qucha" a "víz meghosszabbítását" jelenti. Amint azt a nyelvi, régészeti és történelmi adatok is megerősítik, a "huiracocha" kifejezés az aymarai "wilaquta" kifejezés kecsua nyelvre való átalakulása volt. A "Quta" jelentése "tó", a "wila" pedig "vér". Az olyan társaságok, mint az inkák előtti állatok, a Titicaca-tó körül állatáldozatokat hoztak. Ilyen áldozatokban a tavat vörösre festették. Francisco de Ávila az andoki segédekkel együtt összeállította a Huiracocha-ról szóló történeteket és mítoszokat. Titicaca tó legendája 1. A szövegek első spanyol fordítását José María Arguedas készítette. Az említett könyv címe Huarochirí istenei és emberei. Cuniraya Huiracocha legendája A történet arról szól, hogy Cuniraya egy huaca (vagyis egy isten) volt, aki szeretett egy férfit megjeleníteni az utcáról.
Beleszeretett egy Cahuillaca nevű nőbe. Nagyon szép leányzó volt, és soha egyetlen férfi sem érintette meg. Egy nap szövött egy fa mellett. Cuniraya rájött, hogy gyümölcs van a tetején, és dobott egy gyümölcsöt. Ha megette a gyümölcsöt, teherbe esett. Cahuillaca szívesen megette a gyümölcsöt és teherbe esett. 9 hónaposan született egy fia, és addig szoptatta, amíg egy bizonyos életkorig el nem ért. Nem tudta, hogy kié az apa címe, és az összes huacát összehívta a fiú számára, hogy megtegye az elismerést. Mindannyian a legjobb ruhájukba öltöztek, és elmentek a találkozóra. Odaérve mindenki természetesen ült, kivéve Cuniraya, aki piszkos köpenyében és rongyaiban volt a sarokban. Titicaca tó legendája 2. Egyik huaca sem ismerte el Cahuillaca fiát az övéinek, és nem kérdezte a sarokban álló férfit. Látva, hogy senki nem vállalja a felelősséget a fiúért, hagyta, hogy közelebb mászkáljon az apjához. A fiú nem ismert fel senkit, amíg be nem fordult a sarkon, ahol Cuniraya volt. Átmászott a helyszínre, és megpróbált felmászni a lábán.
Egy másik legenda szerint spanyol hódítók érkeztek ide és megpróbálták az inka törzsektől elkobozni az arany és drágaköveiket. Amaru Muru, az első inka papkirály tudta használni az ajtót egy különleges tárgy segítségével. Ezzel a tárggyal lehetett aktiválni az átjárót. Titicaca tó legendája 4 évad. Ez a tárgy nem más, mint egy aranykorong szerű kerek "kulcs", amit bele lehetett illeszteni az ajtóba és megnyílt a csillagkapu. A papkirály ide menekült a spanyolok elől, kezében az aranykoronggal. Az érdekesség, hogy az "ajtón" tényleg van egy mélyedés, ami megegyezik a legendákban leírtakkal és egy ilyen tárgy illene bele. A kapunál sámán indiánok voltak, akikkel miután lebonyolította a rituális felkészülést a papkirály, aktiválta az átjárót, majd kékes szerű fény tört elő belőle és be is ment rajta, azonban soha többé senki sem láttam. A legenda úgy maradt fent, hogy többen is látták ezt az eseményt. Van más monda is ami fennmaradt az utókor számára: volt két papkirály, akiket űrtestvéreknek hívtak, akik az égből érkeztek.
A blogon megjelenő anyagok másolása, kereskedelmi forgalomba való hozása TILOS. A tartalom részleges felhasználása csak a szerző ENGEDÉLYÉVEL lehetséges. Az írások sajátok, nem pedig más weboldalakról lettek átmásolva.
A kapuról Dél-Peruban, a Tititaca tó közelében, 65 kilométerre Puno városától található meg egy fennsíkon a Puerta de Hayu Marka, azaz az Istenek Kapuja. Ez nem más, mint egy óriási sziklába vájt ajtó és kb. 4 ezer méter magasságban van. A helyiek "Csakanának" hívják a helyet és egy csillagképet értenek alatta, mint pl. a Fiastyúk vagy az Orion öv. Már nagyon régóta tisztelik, az indiánok szertartásokat is szoktak itt levezetni. Téglalap alakja van és a téglalap alján van egy majdnem ember méretű rés, ami hasonlít egy ajtóra. Rugós Mérleg – Zestart. Úgy látszódik, hogy teljesen értelmetlen és nem szokványos ajtó, ugyanis nem lehet kinyitni, nem vezet sehová. Legendák Több indián legenda is fennmaradt a kapuval kapcsolatban: Az egyik például azt mondja, hogy ez "kapu az Istenek földjével", amin keresztül a Nagy Hősök csatlakoztak az Istenekhez ha átléptek rajta. Ez egy dicsőséges dolog lehetett, aki egyszer átment hozzájuk. Egy ideig ott tartózkodtak, "megvizsgálták a királyságukat", majd egy idő után ismét visszatértek Peruba, a saját földjükre.