Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Tudor Margit Tudor Margit Skót királyné Életrajzi adatok Uralkodóház Tudor-ház Született 1489. november 28. Richmond Palota, Anglia Elhunyt 1541. október 18. (51 évesen) Methven Kastély, Perthshire megye, Skócia Nyughelye Perth Édesapja VII. Henrik angol király Édesanyja Yorki Erzsébet Testvérei Tudor Erzsébet angol királyi hercegnő Tudor Katalin angol királyi hercegnő Tudor Mária francia királyné VIII. Henrik Edward Tudor Artúr walesi herceg Tudor Edmund angol királyi herceg Házastársa 1. IV. Jakab skót király 2. Archibald Douglas, Angus 6. grófja 3. Henry Stewart, Methven 1. ura Gyermekei 1. férjétől: 1. Jakab 2. N. (leány) 3. Artúr 4. Jakab 5. (leány) 6. Sándor 2. férjétől: 7. Margit 3. férjétől: 8.
Stuart Henrik Skóciai Henrik címzetes skót király Skót Királyság királya iure uxoris Henry Uralkodási ideje 1565. július 29. – 1567. február 10. Koronázása nem koronázták meg Elődje I. (Stuart) Mária Utódja I. (Stuart) Mária Életrajzi adatok Uralkodóház Stuart-ház Született 1545. december 7. [1] [2] [3] [4] [5] Yorkshire Elhunyt 1567. február 10. (21 évesen) [1] [2] [4] [5] Edinburgh Nyughelye Holyrood Abbey Édesapja Stuart Mátyás skóciai régens Édesanyja Douglas Margit lennoxi grófné Testvérei Stuart Károly lennoxi gróf Henry Stuart Házastársa I. Mária skót királynő Gyermekei I. Jakab angol király Vallás katolikus A Wikimédia Commons tartalmaz Stuart Henrik témájú médiaállományokat. Stuart Henrik ( 1545. december 7. ), Stuart Mária skót királynő második férje és elsőfokú unokatestvére, a Stuart-ház tagja, Skócia iure uxoris királya, [6] Darnley ura (Lord Darnley), az angol korona várományosa. Élete [ szerkesztés] VII. Henrik angol király dédunokája volt (VII. Henrik leánya, Tudor Margit özvegy skót királyné volt Darnley anyai nagyanyja), így az akkori angol királynő, I. Erzsébet angol királynő halála után trónkövetelőként is szóba jöhetett volna mint angliai születésű.
Ezért, amikor Stuárt Mária skót királynő visszatért első férje halála után Skóciába, válogatni kezdett kérői között, és végül a politikai indíték mellett, mert szerelmes is volt a Henrikbe, házasságot kötött vele. Tudta a skót királynő jól, ha ebből a frigyből fiúgyermek születik, az növeli az angliai trónesélyeit, és nemcsak Skócia királya lehet anyja után, hanem ő követheti majd I. Erzsébetet a trónon. A skót királynő hamarosan világra hozta egyetlen fiát, Jakabot, aki később VI. Jakabként Skócia királya lett, aztán I. Jakab néven elfoglalhatta Anglia trónját is. Darnley részeges és szoknyavadász volt, valamint részt vett egy Mária elleni összeesküvésben is, amelyet a királynő féltestvére tervelt ki. Henrik nem csupán királyi hitves akart lenni, hanem azt akarta elérni, hogy felesége nevezze ki Skócia társkirályává, és miután ezt megtagadta tőle Mária, részt vett a királynő elleni összeesküvésben, és meggyilkoltatta a királynő titkárát. Ezek után a skót főurak Darnley árulása miatt megölették Darnley-t, amelynek fő kitervelője és részese James Hepburn, Bothwell grófja volt.
Mondd el nekünk, milyen témák érdekelnek! Feliratkozom © 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva. A felhasználó élmény fokozása érdekében sütiket ("cookie") használunk. A webhely használatának folytatásával elfogadod ezeket a sütiket. A weboldalon használt cookie-kra vonatkozó részletes információkat az Adatvédelmi Tájékoztató tartalmazza.
A királyi párnak hat közös gyermeke született: James, Rothesay hercege Egy ismeretlen nevű leánygyermek Artúr, Rothesay hercege Jakab, később V. Kevesebb megjelenítése További információ Wikipédia
A könyv a maga idejében (a hetvenes évek Magyarországán) az első hiteles írás volt Izrael és az arab országok viszonyáról. Amolyan "klasszikusnak" számít. A Magyarországon jól ismert – és Magyarországot jól ismerő – francia történész, Catherine Horel a franciák Magyarországról alkotott ismereteit, benyomásait tekinti át az 1818 és 1910 közötti időszakban itt járt utazók visszaemlékezéseinek, úti beszámolóinak tükrében. A könyv, amely lényegében a napóleoni háborúk végétől az első világháború előestéjéig tartó hosszú évszázadot fogja át, három nagy fejezetre oszlik. Az első a tájról, a nemzeti karakterről és az itt élő nemzetiségekről szól, a második Budapestre és a millenniumi ünnepségekre koncentrál, míg az utolsó fejezetben az ország politikai viszonyainak francia szempontú megítélését, pontosabban annak változásait mutatja be a reformkortól a forradalom és szabadságharc időszakán át a Monarchia és Franciaország hol közeledő, hol távolodó kapcsolatáig. Aki nem tudja, honnan jött, az azt sem tudja, hová megy.