A 1986-ban megnyílt Flamaville-i atomerőműben jelenleg két, egyenként 1300 megawatt teljesítményű reaktor működik. Az egyes reaktorban 2012-ben rádioaktív szivárgást észleltek, akkor is le kellett állítani a reaktort, de sugárveszély nem merült fel. Robbanás egy francia atomerőműben - Greenfo. Az EDF 2015-ben egy a hetes skálán egyes erősségű incidenst jelzett mindkét reaktorban, ahol a csövek csatlakozását nem találta elég biztonságosnak. Az EDF szerint az erőmű legfontosabb prioritása a biztonság. A telepen 810 alkalmazott és 350 külső vállalkozó dolgozik, a technikai incidensek aránya tavaly csökkent az előző évhez képest: 2016-ban öt olyan meghibásodás történt, amelyek miatt fel kellett függeszteni a reaktor működését, 2015-ben nyolc ilyen esetet regisztráltak. A Greenpeace szerint az elmúlt tíz napban ez volt a harmadik tűzeset a franciaországi atomerőművekben, a másik kettő a lotaringiai Cattenom reaktorai közelében ütött ki. A környezetvédő szervezet úgy látja, hogy a francia reaktorok elöregedtek, a többségükkel már mintegy száz súlyos meghibásodás történt.
És ezt még sokkal többen elmulasztották észrevenni. Ez lenne az a biztonságos energiaforrás, ami megment minket az energiahiánytól? Tanulság? Semmi szükség olyan erőműre, ami nem hülyebiztos (szakszóval dumbproof), akkor sem, ha még az ott dolgozó büfés is négydiplomás. Sőt már a tervezésnél is be kellene tartani a hülyebiztossági szempontokat. Az emberi tényezőt minden rendszer működtetésébe bele kellene tervezni, mint egy olyan random hibagenerátort, ami mindenképpen működésbe lép, csak nem tudjuk, mikor, hogyan, miért és milyen kaotikus belső logika alapján. Az üzemzavar tehát garantált. Paksi atomerőmű robbanás. Így rögtön érthetővé válik, miért jobb megoldás bármilyen más erőmű az atomnál.
Amíg tehát Magyarországon az alapvető szükségletek kielégítése oly sok ember számára napi nehézséget okoz, addig nem csoda, hogy az olcsó áram, nem pedig a kockázatmenedzsment vagy a technológiai kiválóság dominálja az atomenergia hazai diskurzusát. Finnországban ugyanis a technológiai kompetencia került a fókuszba, Svájcban a felelősség kérdése, Franciaországban pedig a kockázatmenedzsment. Nálunk pedig Paks 2 tárgyalása a gazdasági előnyök és hátrányok mentén történik. Szeretlek Egerszeg