Az induktorral kísérletezve Jedlik még azt is megállapította, hogy motorként is számításba jöhet. Jedlik Ányos zseniális tudós volt, de zárkózott és félénk, így nem tartotta a kapcsolatot más kutatókkal, s fogalma sem volt arról, hogy vele egy időben mások is foglalkoztak az elektromossággal, sőt olyan problémákkal, melyek őt is érdekelték. Eötvös Loránd így írt erről: " A félénk zárkózottság... akadályozta, hogy másokkal érintkezése által tudományos látóköre bővüljön, és hogy viszont ő tudományával másokra éltető hatással legyen… ". Így történhetett meg, hogy – mivel Siemens szabadalmaztatta a dinamót – őt tartják a világ nagy részén a feltalálójának. S az elszigeteltség miatt a Siemens-féle dinamók terjedtek el világszerte. Jedlik ányos dinamó. Magát az elvet viszont egyértelműen Jedlik ismerte fel először, s bár mások gazdagodtak meg belőle, ő beérte azzal, hogy tanított. A világ csak 1927-ben értesült Jedlik dinamójáról, mikor Comóban Alessandro Volta (1745-1827) halálának századik évfordulójára rendezett kiállításon bemutatták.
A német Werner Siemens 1866 végén Jedliktől függetlenül szintén eljutott a dinamó elvig és működőképes dinamót készített. Találmányát ismertette és szabadalmaztatta, így a világ őt ismeri el a dinamó feltalálójának. 1868-ban királyi tanácsosi címet kapott munkásságának elismerése okán. 1873-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja lett. 1873-ban a bécsi világkiállításon egy Siemens vezetésével működő bírálóbizottság a "Haladás érmével" tüntetik ki Jedlik "villámfeszítő" berendezését (feszültség-sokszorozóját). 1878-ban nyugdíjazását kéri. Nyugdíjas éveit Győrben, a rendházban tölti. Itt is dolgozik, amennyire fizikai állapota megengedi. Jedlik Ányos a szikvíz és a szódavíz magyar feltalálója - Manhertz Szikvíz Budapest. 1879-ben a vaskorona-rend harmadik osztályának lovagja lett. 1895. december 13-án, 95 éves korában halt meg. Jedlik Ányos mellszobrát, Lipcsey György alkotását Szímő templomkertjében 1993-ban állították fel, majd 1995-ben, Jedlik Ányos halálának 100. évfordulóján emlékszobát rendeztek be Szímő község könyvtárának az épületében. 2009-ben az emlékszoba átkerült az újjá épült Jedlik Ház épületébe.
Született: 1800 január 11-én Szimõ Elhunyt: 1895 december 13-án Gyõr Fontosabb évfordulói: 1817 felvette az Ányos névet 1825 pappá szentelik 1868 királyi tanácsosi címet kapott 1879 a vaskorona-rend lovagja lett. Kémiai és fizikai szakszerkesztõ abban a bizottságban, mely a német-magyar mûszaki szótárat állította össze. Az optikai és hullámtani kísérletek idõszaka az 1850-es évek és az 1860-as évek elsõ fele. Optikai rácsokat 1863-ig készített. Nagyfeszültségû készülékei zömmel az 1860-70-es évekbõl származnak. Legismertebb külföldi eredménye a villámfeszítõ bemutatása volt az 1873-as bécsi világkiállításon. Szikrainduktorokkal szintén ebben az idõben foglalkozott. Ekkor dolgozta ki különleges induktor tekercselési eljárását is. Gyõri nyugdíjas éveiben is fõként a nagyfeszültségû eszközök szerkesztése felé fordult figyelme. Jedlik ányos dynamo kiev. Dinamó Az akkoriban áramforrásként használatos galvánelemek hiába adtak komoly áramot (elemenként 8-10 A), az elõállításuk veszõdséges és költséges volt, illetve az egyre növekvõ villamosenergia-igényt sem tudták kielégíteni.
Az angol nyelvű változat lejjebb érhető el. / The English version is available below. 1800. január 11-én született (Szímő, Magyarország). Magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes. Eredeti neve Jedlik István, rendi neve lett az Ányos. Jedlik ányos dinamo. Nevéhez fűződik többek között az első elektromotor megalkotása, az öngerjesztés elve, a dinamóelv első leírása, a feszültségsokszorozás felismerése, a szódavízgyártás megvalósítása. Az elektrodinamika kutatása és oktatásának bevezetése is az ő nevéhez köthető. A nagyszombati és pozsonyi gimnáziumban tanult, majd 1817-ben csatlakozott a Szent Benedek rendhez, felvéve az Anianus, magyarosan Ányos nevet. Huszonöt éves korában pappá szentelték. Egy év múlva Győrbe került, ahol mélyebb szinten megismerte és megszerette a matematikát. 1820-ban Pannonhalmára küldték, ahol matematikából, fizikából, történelemből és bölcsészetből tett sikeres vizsgát, mely után doktorrá avatták. 1827-ben kezdett foglalkozni az elektromossággal, elektromágnesességgel, a mágnesekkel való kísérletezéssel, melynek eredményeképp 1828-ban sikerült megalkotnia az első, tisztán elektromágneses kölcsönhatáson alapuló motort.