A technológia fejlődése nyomán az emberiséget fenyegető egyes veszélyek elhárultak, mások immár kevésbé tűnnek fenyetőnek, ám újabb veszélyek megjelentek, mint például az egyre nagyobb károkat okozó kiberterrorizmus. A Business Insider internetes oldal felsorolta a globális felmelegedés 2050-ig várható következményeit. "Klíma-menekültek" Az emberi társadalomra a jelenlegi körülmények, a globális felmelegedés viszonyai közepette talán a legnagyobb veszélyt a klímaváltozás jelentheti. EUROPA - Környezetünkről az európai fiataloknak - Levegő - Éghajlatváltozás - A globális felmelegedés hatásai. Mindennek már ma is súlyos következményei vannak, amelyek a következő évtizedekben csak fokozódhatnak. Tudósok figyelmeztetése szerint, ha az emberiség most nem lép fel határozottan a klímaváltozás megakadályozásáért, akkor a folyamat hamarosan visszafordíthatatlanná válik, 2050-ben például az ember már tehetetlenné válik vele szemben. A Nemzetközi Migrációs Szervezet szakértői által összeállított jelentés mindenekelőtt a klímaváltozás miatt beálló népességvándorlásra hívja fel a figyelmet. A tanulmány szerint 2050-ig legkevesebb 200 millió "klíma-menekültre" lehet számítani, amennyiben az éghajlati visznyok a jelenlegi ütemben módosulnak.
9 A globális felmelegedés okai és következményei - Tudomány Tartalom: A globális felmelegedés fő okainak felsorolása 1- Üvegházhatás 2- Fosszilis tüzelőanyagok elégetése 3- Erdőirtás 4- Szerves anyagok lebomlása 5- Földgáz és olaj kitermelése Következmény-lista 1- éghajlati változások 2- Kihalás 3- Savas óceánok 4- A pólusok megolvadása és a tengerszint emelkedése Hivatkozások Az a globális felmelegedés fő okai és következményei összefüggésben vannak a légkörben található felesleges szén-dioxiddal (CO2) és más üvegházhatású gázokkal. Globális felmelegedés következményei. Ez a vegyület rétegként működik, amely csapdába ejti a bolygót, és ennek következtében a Föld túlmelegszik. A szén-dioxid és az üvegházhatású gázok mellett vannak olyan intézkedések, amelyek súlyosbítják ezt a helyzetet, például a fosszilis tüzelőanyagok elégetése az energia megszerzése érdekében, valamint bizonyos mezőgazdasági gyakorlatok (például fakitermelés és föld- és erdőirtás). Általában az emberi befolyást tekintik ennek a jelenségnek az okai. A globális felmelegedés következményei nyilvánvalóak.
Néhány üvegházhatású gáz szén-dioxid, metán, nitrogén és vízgőz. Ezek a gázok természetesen megtalálhatók a bolygón. Ha ezen vegyületek szintje kiegyensúlyozott, akkor nem jelentenek problémát. Ha azonban feleslegben vannak ezek a gázok, a rendszer instabillá válik. Ezen gázok feleslege réteget képez a Föld körül. A globális felmelegedés következményei | National Geographic. amely megakadályozza a hő behatolását a légkörbe. Ily módon csapdába esik a bolygón belül, ami globális felmelegedést okoz. 2- Fosszilis tüzelőanyagok elégetése Az emberek fosszilis tüzelőanyagokat égetnek villamos energia és energia előállítására. Például az olaj és a benzin elégetése energiaforrást jelent a járművek meghajtására. A fa égése meleget biztosít, sőt ételkészítést is lehetővé tesz. Ezek a folyamatok olyan égési reakciókat generálnak, amelyek gáznemű molekulákat szabadítanak fel a légkörbe: szén-dioxidot, amelynek feleslege globális felmelegedést generál. Minél több anyag ég, annál nagyobb a kibocsátott gázok aránya. 3- Erdőirtás A növények a légkörben jelen lévő szén-dioxid nagy részét elnyelik, és felhasználják a fotoszintézis elvégzésére.
A legtöbb ilyen nap ebben az évtizedben, két egymást követő évben, 2012 és 2013 nyarán volt Budapesten. 2012-ben több mint három hetet tett ki a komoly hőhullám, összesen. A leghosszabb és legintenzívebb hőhullámot 1994-ben kellett elszenvedni a budapestieknek, ekkor 11 egymást követő napon nem csökkent 27 Celsius-fok alá a napi középhőmérséklet. A hőségperiódusok különösen a városlakók számára megterhelőek. A városok belseje felé haladva a hőmérséklet általában magasabb, mint a külterületen, ez a hőtöbblet az úgynevezett hősziget jelensége. A sűrű beépítettség, a csökkenő átszellőzés, a burkolatok megléte, az alacsony növényborítottság, mind-mind olyan tényező, amik hozzájárulnak a városi hősziget kialakulásához. Ezeken kívül a közlekedés, fűtés és különböző ipari tevékenységek során a levegőbe kerülő hő, vízgőz, szennyező anyagok is módosíthatják a városok klímáját. A hősziget mértéke hőhullámok idején akár 5–10 fokot is elérhet, így különösen megterhelő lehet. A meteorológusok kiemelték, hogy az is nagyon igénybe veszi szervezetünket, ha a nappali magas hőmérséklete mellett, éjszaka sem megy 20 fok a hőmérő higanyszála.