"Beleegyezés nélkül is meg lehet figyelni a dolgozókat, a törvény ugyanis azt írja elő – a rendőrségi szolgálati jogviszonyról szóló törvény –, hogy egy évben három alkalommal, összesen 30 napig a megfigyelt személy beleegyezése nélkül lehet a titkosszolgálati módszereket bevetni. Azért gondolom én túlzónak és alkotmánysértőnek ezt, hiszen egy egészségügyi dolgozó valószínűleg nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot, vagy közrendre való veszélyt" – ismertette Szelényi Zoltán. Prof. Dr. Szelényi Zoltán, az Orosházi Kórház traumatológiai osztályának vezetője: "Két tűz között az oltóorvosok!" - OLKT.net. Elmondta, nincs indoklás a jogalkotó részéről, hogy erre miért van szükség, de ha tippelnie kellene, valószínűleg az orvosokat akarják megfigyelni, hogy elfogadnak-e hálapénzt. "Én ezt túlzónak, indokolatlannak és alkotmánysértőnek gondolom, hiszen az alkotmány is a magánélet fokozott védelmét írja elő" – emlékeztetett. A leszakadó, elmaradt Dél-Békésért kampányoló doktor úgy látja, a sikeres problémamegoldás titka körzetében és az országban egyaránt az emberekkel való valódi párbeszéd. "Vissza kell adni az emberek önrendelkezését: az önkormányzatiság kiszélesítésében látom a megoldást, hogy az emberek helyben dönthessenek arról, mi az, ami fejlesztésre érdemes, mi az, amire pénzt érdemes költeni.
– Jelenleg az egészségügy államilag finanszírozott. De a finanszírozás nagy része az nem a járulékalapból jön, hanem adó befizetésekből, tehát tulajdonképpen az állam annyit ad az egészségügynek, amennyit gondol. Ez sajnos nagyon kevés, még régiós összehasonlításban is. Az EU átlagához képest pedig különösképpen. Az uniós országok átlag a GDP 10%-át költik az egészségügyre, ehhez képest Magyarország jelenleg olyan 4-5% körül áll. A környező országok is 7% körül költenek egészségügyre. Az egészségügy színvonalát meghatározza, hogy mennyi pénzből gazdálkodhat. Szelényi Zoltán – Wikipédia. Ha ez járulékalapú befizetéseken nyugszik, akkor az állam nem rendelkezhet felette. A járulék ugyanis csak arra költhető, amire szól. Tehát az egészségbiztosítási járulékból csak egészségügyet lehet finanszírozni, a nyugdíjjárulékból csak nyugdíjat lehet – mutat rá Szelényi Zoltán. A szervezeti oldallal kapcsolatban, véleménye szerint az egészségügynek vissza kell kapnia az önálló minisztériumát, és meg kell szüntetni a túlzott központosítást.
2012-ben orvos-közgazdász diplomát szerzett a Szegedi Tudományegyetem gazdaságtudományi karán. [1] 2012-től tíz éven át az Orosházi Kórház traumatológiai osztályát vezette. Nős, két gyermek édesapja. Politikai pályafutása [ szerkesztés] 2020. végén jelentette be, hogy függetlenként indul a 2021-es ellenzéki előválasztáson [2], majd annak megnyerése esetén a 2022-es parlamenti választáson. A Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd Magyarországért Párt [3], majd később a Momentum Mozgalom is támogatásáról biztosította. Végül 2. helyen végzett, így nem ő indul az Egységben Magyarországért színeiben [4], de az MSZP listáján a 6. helyre jelölték. [5] Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Dr. Szelényi Zoltán vagyok, az orosházi Dr. László Elek Kórház traumatológus főorvosa, orvos-közgazdász, az MSZP egészségügyi tanácsadója. Dr szelényi zoltán. – Dr. Szelényi Zoltán (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. február 20. ) ↑ Dr. Szelényi Zoltán (magyar nyelven).. ) ↑ Ádám, Patakfalvi: Bemutatkozott az MSZP és a Párbeszéd támogatásával induló dr. OrosCafé, 2021. május 5. )
Rólunk A Békéscsabai Médiacentrum egy több média-egységet egymás mellett működtető, száz százalékban önkormányzati tulajdonú médium. A médiacentrum része a huszonnyolc éve működő, kéthetente megjelenő városi újság, a Csabai Mérleg, amely 28. Dr. Szelényi Zoltán, fogorvos - Foglaljorvost.hu. 000 háztartásba jut el, a közszolgálati tartalommal működő, és a hírportál. E három média egységes, integrált szervezetet képez. A Médiacentrum kiemelten foglalkozik a békéscsabai és a Békés megyei eseményekkel, mind a három platformján exkluzív, friss hírekkel, információkkal látja el a nézőket, olvasókat.
A magánintézmények kis kockázatú, viszonylag problémamentes beavatkozásokat vállalnak. Amint bármilyen szövődmény felmerül, a pácienst visszaküldik az állami egészségügybe, mivel a szövődményre már költeni kell. Az állami rendszer ezt a biztonságot megadja, mert ott bármi felmerül, kezelik a beteget – foglalta össze. -Ettől függetlenül én azt gondolom, hogy a magán és államilag finanszírozott egészségügy meg tud élni egymás mellett, sőt, adott esetben az állami egészségügy szolgáltatást vásárolhat a magánellátásból. A páciens részéről fizetés mentesen, államilag finanszírozott módon. Semmiképpen sem fizetőssé kell tenni az egészségügyet, de megoldás lehet az átjárhatóság biztosítása a két szektor között. Fotó: Horváth Bence Ha a továbbiakban is értesülni szeretne a témában, akkor lájkolja az OrosCafé Facebook-oldalát.